Belföld

Agymosás a szürkébb vízért

Vizcsap(960x640)(4).jpg (vízcsap, )
Vizcsap(960x640)(4).jpg (vízcsap, )

"Múltunk és jövőnk a víz" - környezetvédelmi szemléletformálási kampány indul.

A cél a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése a magyar lakosság széles körében – közölte Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára. Mint mondta: a vízkészlet felbecsülhetetlen érték, az édesvíz-készletek ugyanis fogynak a világon. Magyarország az édesvíz-készleteket tekintve az ENSZ tagállamok közül az első 10-15 ország között található.

Egyetlen nemzetgazdaság, így a magyar sem létezhet megfelelő természeti létalapok nélkül. A környezeti elemek közül a föld, a levegő és a víz nagy fontossággal bír, ezek szennyezése az emberi létet veszélyezteti. Az államtitkár felhívta a figyelmet az ivóvízzel való takarékosságra, és arra, hogy mindenki használja fel a környezetében keletkezett szürke – azaz már egyszer használt – vizet is, ha lehetséges.

Az MTI kérdésére Illés Zoltán úgy becsülte, hogy Magyarországon a lakosság évente mintegy 60-80 milliárd forintot fordít ivóvíz vásárlására. Emellett az ipari fogyasztók is százmilliárd forintos nagyságrendben fizetnek díjat a vízszolgáltatásért.

Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet főigazgatója hozzátette: a féléves program megvalósítása – amely január 15-én kezdődött – az Új Széchenyi Terv, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pénzügyi támogatásával történik. A rendelkezésre álló forrás valamivel több mint 100 millió forint. Ennek 85 százaléka uniós, a fennmaradó hányad nemzeti finanszírozású.

A most kezdődő nyilvános kampány – ami május 24-ig tart – a fiatalokat, ezen belül is a gimnazistákat, azaz a 15-18 éves korosztályt célozza meg, rajtuk keresztül pedig a környezetükben élő felnőttekre is szeretnének hatni. A programban többek között kisfilmek – kilenc darab 10 perces – is készültek a témáról. Ezek a környezettudatosságot állítják előtérbe, ráirányítva a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Emellett a témát feldolgozó e-tananyagok is készültek, valamit online játékok szintén népszerűsítik az édesvíz védelmét – mondta Bárd Edit, a Duna Múzeum közkapcsolati munkatársa.

Kell nekünk annyi ivóvíz?

Egy tavalyi kutatás szerint minden háztartási alkalmazásra ivóvizet használni nem gazdaságos, nem ésszerű és nem indokolt – fejenként napi 150 liter vizet használunk, amiből csak 3 liter vizet iszunk és főzünk. A Liege-i Egyetem kutatásából kiderült, hogy a belga folyók állapota romlott, miután kiépítették a szennyvíztisztítási rendszert, ugyanis a nitrát-, foszfortartalom a 10 százalékos határérték fölé emelkedett.

Országh József, a belgiumi Mons Műszaki Egyetem nyugalmazott tanárának kutatásából ugyanakkor az derült ki, hogy az atrazinszennyezés (széles hatásspektrumú gyomirtószer, Európában 2004-ben betiltották) is igen magas volt, tehát hiába alakítottak ki szennyvízkezelő rendszert, a szenny egy része a mezőgazdaságból származott. A professzor szerint a szürkevizet kár mesterségesen tisztítani, szikkasztással, gyökérzónás szűréssel természetes vízzé lehet alakítani, vagyis érdemes elkülöníteni a feketevíztől.

Belgiumban és Magyarországon is ivásra és főzésre naponta 3 litert/fő vizet használnak, WC öblítésre 43 litert. A lényegi kérdés tehát az, hogy kell-e kezelni az átlagosan 150 liter/fő/nap vizet azért, hogy 3 litert megigyunk. Ráadásul mosásra, tisztálkodásra, tisztításra a lágy víz kívánatos, erre viszont az esővíz is megfelelő lenne. A házi csapadékvíz gyűjtése, a fekete és szürke víz elkülönítése, valamint minden egyéb újító, javító szándékú fenntarthatósági beruházás a falvakban könnyebben alkalmazható, mint a városokban, ahol a strukturális fogság lépten-nyomon tetten érhető.

Európában a II. világháború után alakult ki az a szemlélet, hogy minden lakó és közösségi épületet célszerű ellátni vízöblítésű illemhellyel. Ennek hatására azonban a szennyvízösszetétel megváltozott, a fekáliát tartalmazó feketevíz már jelentős foszfor és nitrogénterhelést jelentett, az élővizekbe visszaengedett szennyvíz halpusztuláshoz vezetett. A csatornavezetékeket muszáj volt vízhatlanná tenni. szükségessé vált a feketevíz teljes elszigetelése, a lakóterülettől távolra szállítása és tisztítása. Az idők folyamán kidolgozták Európa országainak szennyvízkezelési és -tisztítási módszertanát. Az eredmények azonban meglepőek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik