Belföld

Sólyom szerint már csak Áder vétójában lehet bízni

24.hu
24.hu

2013. 03. 11. 08:03

Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója.

Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában azt írja: Szólnak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (AB) elé vigye.

“Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel” – fogalmaz Sólyom.

A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az AB lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról – hangsúlyozza az államfő.

Sólyom László hangsúlyozza, hogy az alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az AB korábban alapos vizsgálat alapján az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az AB kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az AB határozatait követő, a formai hibákat orvosoló “kijavításról” van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek – vélekedik.

Sólyom László felidézi, hogy a Fidesznek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hozó választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközkénti használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra,  érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét, de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.