A főpolgármester a lap szombati számában közölt interjúban hangsúlyozta: a kormány az országos átlagnál jelentősen magasabb hányadát vállalta át a fővárosi adósságállománynak, “ami által megdől az az elmélet is, hogy a kerületek állandóan felülírják Budapest érdekeit”. A kormánnyal és a miniszterelnökkel egyébként soha nem volt rossz a munkakapcsolata – tette hozzá -, “minden ellentétes hír csak ócska legenda”.
Összességében a fővárosi önkormányzat kapja az adósságátvállalás volumenének több mint egyhatodát, úgy, hogy ebben még a kerületek nincsenek benne. Az adósságátvállalás eredményeként nemcsak a kamatterhektől szabadul meg a főváros, hanem a hitelfeltételek is meghatározó mértékben javulnak – mondta a főpolgármester.
Arra a kérdésre, elkerülhető-e az idén a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) tavalyihoz hasonló aggályos pénzügyi helyzete, egyebek mellett kifejtette: a vállalat adósságállománya 2010 óta hetvennyolcról hatvankét milliárd forintra csökkent, s tavaly lejártak azok a hitelek, amelyeket a kormány segítségével sikerült refinanszírozni. A BKV az elmúlt két évben egyetlen fillér működési hitelt sem vett fel.
Megjegyezte: korábban azok, akik most őt kritizálják, száztizenkétmilliárdos adósságot halmoztak fel a vállalat terhére, amelynek visszafizetésére esély sem volt. “Ebből kiindulva aki ennek az állapotnak a kialakításában aktív szerepet játszott, ne jajgasson a BKV állapotáról”.
Tarlós István beszélt arról is, hogy a római parti védművet mindenképpen megépítik, amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem geotechnikai tanszéke pozitívan nyilatkozik a terveikről.
Arról, hogy a következő ciklusban is indul-e a polgármesteri székért, azt mondta, hogy még alig léptek túl az önkormányzati ciklus felén, részéről még nem aktuális a kérdés. A miniszterelnök március 8-i látogatásának témáiról annyit árult el, értelemszerűen szerepelni fog közöttük a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásának kérdése.