A választói mozgalom sajtótájékoztatóján Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke elmondta: egy harmadik dokumentumot is megosztanak majd tárgyalópartnereikkel. Ez „visszafogott alkotmánykorrekcióra” tesz javaslatot abban az esetben, ha az ellenzék nem szerez kétharmados többséget a választásokon – tette hozzá. Az Együtt 2014 egyelőre csak a közjogi kérdésekről egyeztet, a gazdaságpolitikai tárgyalásokra nem mennek el az alkotmányos fejezet lezárásáig. Az Együtt 2014 tárgyalási csomagja itt érhető el.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az előzetes regisztrációról szóló rendelkezéseket. Ellenkező esetben – vagy ha a kormányoldal „jogi trükközéssel” mégis bevezeti a feliratkozást – kezdeményezik, hogy a demokratikus ellenzéki erők együtt tüntessenek a Parlament előtt – közölte Kónya Péter.
Fotók: Kummer János
Szigetvári Viktor szerint a közjogi kérdésekről 3-4 tárgyalás alatt megállapodhatnak, és mert hetente akarnak tárgyalni, a gyakorlatban azt jelentheti, hogy 3-4 héten belül készen lesznek. A tárgyaláson az Együtt 2014-et Bárándy Péter, Medgyessy Péter igazságügyi minisztere képviseli – az MSZP-t pedig fia, Bárándy Gergely. Ezen kívül az ismertebb politikusok közül ott volt az egyeztetésen Smuck Andor, de Molnár Csabát és Steiner Pált is láttuk amíg a sajtó vidáman kattintgathatott a Pallas Páholyban.
Út az ellenzéki tárgyalásig
„A mai előkészítő megbeszélés után megnyílt az út a január 2-i, jogállamiságról szóló ellenzéki egyeztetés előtt” – ezt a posztot még az óév utolsó előtti napján tette ki a Facebook-oldalára az Együtt 2014. Mesterházy Attila MSZP-elnök november végén jelentette be, hogy szakpolitikai egyeztetésekkel kezdődő, a jövő év végére a közös jelölt- és listaállításig, azaz egy választási szövetségig vezető tárgyalásokat kezdeményeznek a demokratikus ellenzéki pártokkal, szervezetekkel.
A szocialisták az Együtt 2014 választói mozgalom alapítóit – a Haza és Haladás Egyesületet, a Milla Egyesületet és a Magyar Szolidaritás Mozgalmat –, az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a 4K!-t, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot és a Szövetségben, Együtt Magyarországért pártot keresték meg.
A Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett választói összefogás bejegyzéséből kiderült, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellen tiltakozó, Operaház előtti tüntetés évfordulóján ugyan elkezdődnek a tárgyalások az ellenzék pártjai között, de az LMP és a 4K! nélkül. Ez a két szervezet az Együtt 2014 „várakozásaival ellentétben” nem vett részt az előkészítő találkozókon sem. A bejegyzés szerint az Együtt 2014 fontosnak tartaná, hogy a távol maradó két szervezet is csatlakozzon az ellenzéki együttműködéshez.
Korábban Bajnaiék azt is közölték, hogy véleményük szerint a hatékony ellenzéki összefogás a jól előkészített, méltányos és szakszerű tárgyalásokon is múlik. Ezért – mint Mesterházy Attila MSZP-elnöknek címzett levelükben olvasható – azt javasolták, hogy január 2-án a közös célok és lebonyolítási elvek tisztázásával kezdődjön az egyeztetés. A Facebook-bejegyzésben is hangsúlyozták, hogy a december 30-i egyeztetést az Együtt 2014 kezdeményezte.
A bejegyzés szerint egyelőre csak az alkotmányossági párbeszédre vállalkoznak Bajnaiék, az MSZP által kezdeményezett szakpolitikai egyeztetésekre még nem mennek el. Szerintük ugyanis oda csak olyan szervezetek menjenek, amelyek nemcsak szóban értenek egyet, hanem jogszabályokká is tudják gyúrni együtt az elképzeléseiket.
Együtt, LMP és 4K! nélkül
Az Együtt azt írta, arról döntöttek, hogy új szervezetek is csatlakozhatnak a tárgyalásokhoz, azzal a feltétellel, hogy a következő választásokon demokratikus szervezetként kívánnak indulni. A szervezet arról is írt, hogy szerették volna, ha a tárgyalásokról hangfelvétel készül, de az előkészítési tárgyalásokon ez a javaslat nem kapott többséget. Így abban állapodtak meg, hogy jegyzőkönyv készül, illetve közleményt adnak ki a tárgyalás után.
Így állítaná helyre a jogállamiságot az Együtt 2014
Az Együtt 2014 alapvető politikai célkitűzése helyrehozni azt a rombolást, amelyet a jogállam és az alkotmányos demokrácia 2010 után elszenvedett. Ez azonban önmagában nem elég. A korszakváltás jegyében arra is szükség van, hogy a kormányváltással egyben a demokrácia működésének minősége is megváltozzon. Ehhez pedig a jogszabályok módosításán vagy újraalkotásán túl a politika és a közélet morális megújulása is elengedhetetlen. Az Együtt 2014 tárgyalási javaslatában – amelyet kiosztottak az újságíróknak – azt kezdeményezi, hogy a szociális biztonsághoz, a lakhatáshoz és az egészséghez való jogot alapjogként határozzák meg. Indítványozzák a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a médiatanács megszüntetését, a társadalmi akaratot pontosabban tükröző választási rendszer kidolgozását.
Együtt a Fidesszel is
A mozgalom szerint a hatályos alaptörvény egypárti alkotmányozás eredménye, azt a politikai közösség egyik fele érzi csak sajátjának. A Fidesz által véghezvitt rombolás korrigálása csak akkor lehet sikeres, ha nem állítja elő ellentétes előjellel ugyanezt a helyzetet. Noha új alkotmányra lenne szüksége az országnak, „azt csak a politikai jobboldallal együttesen lehet majd megalkotni”.
