Belföld
Diaktuntetes(10)(960x640)(2).jpg (Diáktüntetés)

Hétfőn folytatódnak a diáktüntetések – videó

A jövő héten várhatóan még többen csatlakoznak majd a tiltakozó egyetemistákhoz és középiskolásokhoz. A miniszterelnök végleges felsőoktatási reformot ígér a hétvégére. Hoffmann Rózsa szerint mindenki szerint rossz a rendszer, a megoldásban vannak viták.

Ma főként középiskolások tüntettek az ingyenes egyetemi férőhelyek drasztikus csökkentése miatt. Sokfelé utcai tiltakozással, máshol ülősztrájkkal vagy színes szalaggal jelezték, nem értenek egyet a tervezett módosítással.

 

A fővárosiak az EMMI-nél

Budapesten a Szél Kálmán téren és az oktatási államtitkárság épülete előtt demonstráltak párszázan.

A diáktiltakozásokat indító Hallgatói Hálózat (HAHA) örül, hogy középiskolások i csatlakoztak az egyetemisták megmozdulásaihoz hiszen elsősorban őket érintik a tervezett módosítások.  A diákok megpróbáltak petíciót átadni illetékeseknek, ám ez nem sikerült.

Volt, aki versben mondta el, mi nyomja a szívét:

 

Hétfőn újra felvonulnak az államtitkárságnál. Akkor előreláthatóan a civil és a kulturális szférában, illetve az oktatásban dolgozók is megjelennek majd a tanulókkal együtt.

A szervezők azt hangoztatták, hogy mozgalmukból szeretnék kihagyni a politikát, nem az ellenzék mögé szeretnének felsorakozni, hanem az oktatást akarják megreformálni, ugyanakkor magánemberként minden politikus és pártszimpatizáns megjelenhet rendezvényeiken.

Szeged az egyetemistái mellé áll

Jövő pénteken tárgyal a közgyűlés a hallgatói sztrájkbizottság támogatásáról. Senki nem tiltakozott ez ellen, így valószínűsíthető, hogy kiáll a város az egyetemisták mellett.  Botka László (MSZP) polgármester szerint Szeged jövője összefonódik az egyetemmel, ezért minden helyinek kötelessége támogatni az intézményt, mert kilencven éve ez adja a város erejét.

Pécsen nem mindenki örült a szimpatizáns politikusoknak

A  48-as téren tiltakoztak körülbelül  400-an, főleg középiskolások ilyen transzparensekkel:

“A jövőnkről mi döntünk!”,  “Anyu, add el a házat, diplomát szeretnék!” “2014-ben már mi is szavazunk!”

Szónokaik beszédeikben sérelmezték az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számának tervezett csökkentését, a “röghöz kötést”, és összefogásra buzdítottak “jövőjük ellehetetlenítésének” megakadályozása érdekében.

A tömegben feltűntek helyi szocialista és jobbikos politikusok, a demonstráción felszólaltak a két párt ifjúsági szervezeteinek képviselői is, de fellépésük megosztotta a hallgatóságot.

A tüntetők a beszédek után a Széchenyi térre, majd a kormányhivatal József Attila utcai épülete elé vonultak, és be akartak menni, de biztonsági őrök és rendőrök útjukat állták. Hargitai János Baranya megyei kormánymegbízott azonban kijött hozzájuk és képviselőiknek egy későbbi időpontra tárgyalási lehetőséget ajánlott.

A demonstrálók ezután a “Nem hagyjuk!”, a “Tanulni akarunk! “Hoffmann Rózsa mondjon le!” jelszavakat skandálva erős rendőri biztosítás mellett újra a Széchenyi térre vonultak, ahol megbeszélték, hogy újabb tiltakozó akciókat tartanak, végül szétszéledtek.

A Leőwey Klára Gimnázium tanulói ülősztrájkkal tiltakoztak. Az iskola dísztermében gyűltek össze többszázan az első három órára, hogy így jelezzék, aggódnak az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számának csökkentése, és a “röghöz kötés” miatt.
Szónokaik azt hangoztatták, hogy azért jelentkeztek gimnáziumba, mert tovább akarnak tanulni, nem számítottak rá, hogy időközben kiderül: “tanulni csak az tud majd, akinek pénze is van rá, vagy vállalja az eladósodást, a röghöz kötést”.
A gimnazisták demonstrációjának ideje alatt egyetemisták transzparensekkel jelentek meg a városháza előtt, majd a Leőwey épülete elé vonultak, hogy szolidaritásukról biztosítsák a középiskolásokat.

A gyöngyösiek a városvezető segítségét kérték

Nyílt levelet adtak át a polgármesterének a Károly Róbert Főiskola diákjai csütörtök este a város főterén. A hallgatói önkormányzat elnöke azt mondta: elérték céljukat, mert Faragó László (Fidesz-KDNP) városvezető arról biztosította őket, hogy a rendelkezésére álló fórumokon megosztja a diákok gondjait, azokra lehetőség szerint megoldást is keresve.

Szabó Gergő Krisztián elmondta, hogy a nyílt levélben – a négy, központilag megfogalmazott követelés mellett – a gyöngyösi intézmény leépülésének veszélyeire is felhívják a figyelmet. Az ötven éve működő tudásközpont háttérbe szorulása ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat a hátrányos helyzetű Észak-Magyarországon a hallgatók szerint.

Negyedannyi hallgatóval számol Dunaújváros

A Dunaújváros Főiskola (DF) diákjai az iskolától a városházára sétáltak, körülbelül 200-an voltak.  A DF hallgatói önkormányzatának elnöke, Adorján László azt mondta, hogy a tervezett átalakítások veszélybe sodorhatják a főiskola jövőjét, miközben a műszaki felsőoktatás prioritását hangsúlyozza a kormány.

Az idei tanévben 500 teljes vagy részösztöndíjas diák tanul a főiskolán, ez a számítások szerint 120-ra csökkenhet, miközben az intézményt hétezer fő oktatására tervezték – hangoztatták.

A felvonulók azt skandálták, hogy “Le a tandíjjal!”. A megmozduláson néhány pedagógus és középiskolás tanuló is részt vett.

Kompromisszumot keresnek Debrecenben

Kerekasztal-tárgyalásokat kezd a felsőoktatást érintő kérdések megvitatására a debreceni városvezetés, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) és az egyetem vezetése – jelentette be Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere csütörtökön. Olyan javaslatcsomagot próbálnak kidolgozni, amely a város és az egyetem érdekeit kívánja érvényesíteni a tavasszal elfogadandó új felsőoktatási törvényben és megfelel az országos érdekeknek is.

A DEHÖK hatpontos javaslatcsomagja lesz a kiindulópont, ezekben ez áll: új felsőoktatási törvény, a keretszámok 2010-es szintre történő visszaállítása, minden tudományterületen a teljes állami finanszírozás, az elvont források visszaadása, a hallgatói szerződések eltörlése és az egyetemi autonómia helyreállítása. Fürjes Gergely DEHÖK-alelnök hangsúlyozta: követeléseik közül a keretszámok visszaállítása az, amelyből nem engednek a tárgyalások folyamán.

Kósa Lajos a hallgatói követeléseket értékelve úgy fogalmazott: több ponton is egyetértenek a célokkal, de a módszerek tekintetében vitájuk van. A felsőoktatási forráskivonást érintve kitért a büdzsét szerinte nagy mértékben megterhelő és felesleges, PPP-konstrukcióban elkészült beruházásokról.  Sok kollégiumi épület és egyetemi kampusz épült fel hasonló konstrukcióban, most pedig kihasználatlanul áll – részletezte. Kósa Lajos vitathatónak nevezte a hallgatói szerződések rendszerét. Véleménye szerint kényszerítés helyett inkább ösztönzéssel kellene itthon tartani a végzett diplomásokat, de leszögezte azt is, hogy a magyar állam nem képezhet a gazdag nyugat-európai országoknak szakembereket.

Fürjes Gergely elmondta: amíg a tárgyalások nyugvópontra nem jutnak, folytatják a tiltakozást. December 18-án a DEHÖK hallgatói felvonulást szervez az egyetem főépületétől a városházára.

Hoffman Rózsa is beszélt

Az oktatási államtitkár Kecskeméten, a Piarista Általános Iskola és Gimnáziumban tartott előadást a köznevelési és felsőoktatási rendszer megújításáról. A Kölcsey Kör rendezvényére még 200 egyetemista is érkezett transzparensekkel.

Hoffman Rózsa a tiltakozásokra reagálva azt mondta:  az előzetes konzultációk során minden szereplő egyetértett abban, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer tarthatatlan; a rektoroktól a hallgatókig egyetértés volt a diagnózisban, a kiút keresésben azonban már nincs egység.

Az államtitkár elmondta, hogy a felsőoktatásban több mint kétszáz képzési helyen nyolcezer féle szakos képzés folyik. Az elmúlt évtizedben megnégyszereződött a hallgatók száma, egy hallgató átlagosan 7-8 évig jár főiskolára vagy egyetemre, a mostani diákvezetők 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták, és ez a rendszer nem tartható tovább.

Idézte az alaptörvényt, amely szerint a felsőoktatáshoz való jog nem alanyi jog, hanem képesség és tudás alapján lehet egyetemre, főiskolára bejutni.  A tandíj és az önköltséges képzés közötti különbségről azt mondta: az előbbi azonnali terhet jelent a családoknak, a diákhitel igénybevételével azonban az is elkezdheti a tanulmányait, aki nem tud egyszerre nagyobb összeget áldozni. Emlékeztetett rá: miután az egyetemet végzett munkába áll, elkezdheti a törlesztést, amely fizetésének 4-5 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány 105 ezer forintra tervezett tandíjával a szegényebb sorsú családok gyermekeinek esélyük sem lett volna egyetemre, főiskolára kerülni – mondta.

A diákhitel központ 2 százalékos hitellel nyújtja a pénzt, melyet például az állami szférában lehelyezkedőknek az állam átvállal, de a magánszférával is hasonló megállapodásra törekszenek – fűzte hozzá. Megjegyezte: az intézkedések azt is szolgálják, hogy a diákok nagyobb felelősséggel viseltessenek saját sorsuk iránt – fogalmazott az oktatási államtitkár.

 

Orbán szerint hétvégére lesz végleges felsőoktatási reform

“Erős hetünk van. Hétfőn megcsináltuk a költségvetést, szerdán pedig a gáz-, távfűtés- és villamosáram-árcsökkentést, csütörtökön megoldottuk a jövő évi minimálbért, és a hét végéig megoldjuk a felsőoktatási reformot is” – ezt válaszolta  Brüsszelben a miniszterelnök arra a magyar újságírói kérdésre, mit üzen a tiltakozó diákoknak.

Arra nem válaszolt, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár marad-e a posztján.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.