Az Alkotmánybíróság egy hete alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek felhatalmazták az önkormányzatokat, hogy rendeletet alkossanak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokról, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazásáról.
Kuczik János, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendészeti helyettese a keddi fővárosi bizottsági ülésen azt mondta: az Ab döntése után „nehezebb lesz a tél”, a rendőrség intézkedési lehetőségei korlátozottak. Az aluljárókban élő hajléktalanoknál egyes esetekben – így például köztisztasági szabálysértéskor vagy zaklató kéregetéskor – van lehetőség fellépni, de az életvitelszerű ott tartózkodást nem lehet megszüntetni. A hétvégén a 31 bekamerázott fővárosi aluljáróból 20-ban ismét feltűntek a hajléktalanok – mondta.
Beszámolója szerint szeptember közepén-végén mérték fel legutóbb a hajléktalanokat, és 572 olyan emberről tudnak, aki romos épületekben, közterületeken, elhagyott helyeken él Budapesten. 72 százalékuk férfi, 27 százalékuk nő, egy százalékuk pedig gyermek.
Miklós István, a budapesti közterület-felügyelet szolgálati igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a hajléktalankérdésben a felügyeletnek, a rendőrségnek, a Belügyminisztériumnak és a karitatív szervezeteknek össze kell fogniuk. Szavai szerint az aluljárókban élők 80 százalékát meg lehet győzni, hogy szállásokra, melegedőkbe menjenek, nekik meg kell adni a szükséges információkat, ezt az utcai szociális ellátórendszeren keresztül meg lehet oldani. Úgy vélte: a fennmaradó hajléktalanok esetében meg kell találni a figyelmeztetési lehetőségeket, amíg „a jogalkotás lábra nem kap”.
Miklós István szólt arról is, hogy a mostanra megtisztított tereken újra megjelennek az illegális árusok. Meg kell találni a tiltási lehetőségeket, ellenkező esetben a közparkok „elviselhetetlen állapotban” lesznek – jelentette ki.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, mint a fővárosi hajléktalanok ellátásával megbízott egyik szervezet vezetője hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ab határozatában nem mondta azt, hogy mostantól az utcán lehet lakni, csak azt, hogy sérti az emberi méltóságot, ha egy szociális problémát rendészeti eszközökkel akarnak megoldani, és ugyanígy az is, ha embereknek utcán kell élniük.
Arra is rámutatott, hogy az államnak és az önkormányzatoknak továbbra is kötelességük az emberi élet védelme. Hozzátette: a szociális munkások ugyanolyan elszántsággal segítik a hajléktalan embereket, mint eddig, és bíznak abban, hogy a különböző szervekkel, illetve több önkormányzattal kialakult jó együttműködés sem változik a jövőben.
