Belföld
hoffmann rózsa (hoffmann rózsa)

Hoffmann megint hadat üzent az angol nyelvnek

Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratégiája. Az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, és így jobban felkészít további nyelvek megtanulására. 2017-től csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni.

Hoffmann Rózsa már 2010-ben hadat üzent az angol nyelvnek, egy tanévnyitón kijelentette, hogy bár az angol nyelv oktatására ugyan nagy a szülők igénye, azonban “vétek és bűn” Kelet-Európa közepén kiszakadni a nyelvi sokszínűségből. Mint mondta, legalább két nyelvet kellene tanítani minden gyermeknek, és ebből a második lehet majd az angol. A tiltakozások ellenére egy évvel később már írásban is megjelent az ötlet, egy készülő nyelvoktatási stratégiában.

Az akkor kiszivárgott anyag szerint az oktatási tárca háttérbe szorítaná az angol nyelv tanítását, mert úgy vélik, túl könnyű megtanulni, és az ebből fakadó sikerélmények félrevezethetik a diákokat. Ezt másnap cáfolta a francia-orosz szakos államtitikár, s mint mondta, „sem a minisztérium, sem az államtitkárság nem rangsorolja a különböző nyelveket”. “A szaktárca nem az angol nyelv háttérbe szorítását javasolja, pusztán arra a szakmai körökben folyó vitára utal, amely szerint, aki első nyelvként angolt tanul, az nehezebben sajátít el második idegen nyelvet, mint az, aki valamelyik neolatin nyelvvel ismerkedik meg először.”

A nagy közoktatási átszervezésben a téma elcsitult, most az Origo szerezte meg a nyelvoktatási stratégia új tervezetét. Ebben visszaköszön az elgondolás. A dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, és csak az angol és a német között lehet választani. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy “angolul mindenkinek tudnia kell”, Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.

“Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal” – áll a stratégiában, amely szerint az angol után a “második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz”. Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.

A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely “Kárpát-medencei nyelv” is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a “Nyelvi Sokszínűségért Díjat”, ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.

A stratégiában az államtitkárság kötelező szintfelmérőket írna elő, amelyeket kétévente kellene elvégezni – hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel az államtitkárság felmérné “az iskolák nyelvoktatási hatékonyságát”, ösztönözve a tanárokat “a tanterv következetes követésére”, illetve a felmérés a diáknak és a szülőnek is visszajelzést adna, hol tart a gyerek.

A nyelvoktatási stratégia a négyosztályos gimnazistáknak két, a szakközép- és szakiskolásoknak egy nyelv tanulását írja elő. A hat- és nyolcosztályos gimnazistáknak viszont három nyelvet kell tanulniuk, a nyolcosztályosokban ebből az egyik kötelezően a latin. A 2013-2014-es tanévtől megváltozik a nyelvi érettségi rendszere is. A mostani közép- és emelt szintű vizsgákat felváltja az általános és a speciális nyelvi érettségi. Az előbbit azok választhatják, akik nem akarnak továbbtanulni, míg az utóbbi a nyelvvizsgával egyenértékű papírt ad. A részleteket később kormányrendeletben szabályozzák.

Erre az átalakításra azért is szükség van, mert a stratégia szerint 2017-től már senki nem juthatna be a felsőoktatásba középfokú komplex – szóbeli és írásbeli – nyelvvizsga nélkül. Alapképzésre csak úgy lehet majd felvételizni, ha a diáknak van egy legalább B2 szintű nyelvvizsgája (ez a mostani középfokú C típusúnak felel meg), mesterképzésre szintén B2 kell, a doktori képzésre pedig a C1 a belépő (ez a mostani felsőfokú C).

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2014. június 27.
Heller Ágnes filozófus a Budapest Pride fesztivál hivatalos megnyitóján a budapesti Toldi Moziban 2014. június 27-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.