A HVG.hu értesülései szerint a kormány a Rába fejlesztését tűzte ki célul – ezért vásárolt többségi tulajdont az állam a Rábában, s ezért nem rendeltek járművet a jelenlegi autóbuszgyártóktól. Ugyanakkor a Rába jelenleg nem alkalmas kész járművek gyártására, ezért született az a döntés, hogy a cég egy multinacionális gyártóval igyekszik stratégiai együttműködésre jutni autóbuszok közös gyártásáról.
A hírportál szerint azért is fontos a történet Győr szempontjából, mivel a szintén a városban és Mosonmagyaróváron működő Kravtex buszgyárnak nagy a kockázati tényezője, mely a piac legnagyobb szereplője. Jelenleg minimálisan, ám folyamatosan termel, a szakképzett és rutinos dolgozók védelme érdekében. A készletek felduzzasztását a cégcsoportba tartozó Kühne által gyártott mezőgazdasági gépek értékesítéséből és nyugati buszgyáraknak végzett bérmunkából tudják finanszírozni, de nyilván nem a végtelenségig – írta a HVG.hu.
A Magyar Nemzet nemrég arról számolt be, hogy tavasszal 150 Mercedes autóbusszal frissíti flottáját a BKV, egy további fejlesztés során pedig 300 Volvo autóbuszhoz juthat a Rába közreműködésével a fővárosi közlekedési vállalat.
Egyes értesülések szerint a magyar állam egy saját autóbuszgyárat szeretne magának tudni, ám erről még kevés szó esett a közelmúltban.
Tervben van egy úgynevezett nemzeti autóbuszprogram. Az eddigi legfontosabb konkrétumot egy szeptember végi vasúti konferencián árulta el a fejlesztési tárca államtitkár-helyettese, Schváb Zoltán. A programnak, mondta, a Rába államosítása volt az első lépése. Azé a Rábáé, amely 1999-ben már megpróbálkozott a saját buszgyártással, majd két év múlva fel is hagyott vele, mert veszteségesnek bizonyult.
Idén májusban Pintér István vezérigazgató ki is jelentette, hogy cége csak futóművekkel és alvázakkal tud hozzájárulni a hazai buszgyártáshoz. Ám a Rába részvényeinek 73,7, a szavazati jogoknak pedig a 76,8 százalékát birtokló magyar állam képviselői a jelek szerint máshogy határoztak. Szeptember végén a győriek szűkszavú közleményben adták hírül, hogy „a stratégiai termékkör (…) városi, elővárosi tömegközlekedésre alkalmas közúti járművekkel egészülhet ki”.
