Belföld

Szerdán lesz a nyelvek napja

Flisni me mua! vagy Sprich mit mir! Melyiket értették? Az első albánul, a második németül, de mindkettő azt jelenti: Beszélj velem! Ez a mottója a Nyelvek Európai Napjának, amit minden évben szeptember 26-án ünnepel a kontinens negyvenhét országa.

Az angol Cheshire diákjai bemutatják, miként lehet karriert építeni nyelvtudás segítségével, az ifjú svédek költői versenyt rendeznek, Ljubljana kulturális intézetei megnyitják kapuikat, Pozsony belvárosában a nyelvek utcáján lehet majd sétálni, a lengyelek megtudhatják, miért nehéz tolmáccsá válni, Berlin harminc könyvtárában pedig „nyelvi fürdőbe” merítkezhetnek a kisiskolások.

2001 óta szeptember 26-án negyvenhét ország több millió lakója ünnepli a kontinens közös örökségét, a nyelvi sokszínűséget, és mutatja meg, hogy miért érdemes nyelveket tanulni.

Miért kell egy ilyen nap?

Valamennyi program azt a célt szolgálja, hogy minél többen megértsék, hogy a különböző nyelvek tanulása és ezzel együtt a kultúrák megismerése egymás megértését és a toleranciát szolgálja. Hangsúlyt kap, hogy valamennyi nyelv, beszéljék azt kevesen vagy sokan, egyformán fontos. A nyelvtudás segíti a tanulmányi és szakmai cserekapcsolatokat, hiszen még soha nem volt ennyi lehetőségünk Európa különböző országaiban kipróbálni magunkat. Az Európa Tanács azt ajánlja, ne elégedjünk meg csupán az angol nyelvvel, tanuljunk meg egy-két  „kis” nyelvet is, lehetőleg a szomszédos országokét. Ráadásul valamennyi korosztálynak érdemes belefogni egy idegen nyelv megtanulásába, hiszen, ahogy a nyelveket bátran beszélők mondják, ez az egyetlen dolog, amit még kicsit és rosszul is érdemes tudni!

A diákok Európa-szerte inkább csak kötelességből tanulnak nyelveket, a felnőttek nagy része pedig fél nyelvet tanulni. Aztán, amikor egy utazás vagy munka során szükség lenne az idegen nyelvi kommunikációra, rögtön felértékelődik még az a néhány szó is, amit ki tudunk nyögni!

Nyelvi rendszer Európában

Sokan talán nem is tudják, hogy az Európa Tanács már évekkel ezelőtt kidolgozott egy nyelvi szintrendszer, amelyhez valamennyi uniós ország igazodik, amikor a nyelvvizsgák, az érettségi, de akár egy magánszemély nyelvi szintjét megállapítják. Magyarországon túlnyomórészt három szintet használunk. Ezek a következők:  B1 az alapfokú nyelvvizsga szintje, B2 a középfok és C1 a felsőfok szintje.

De az Európai Nyelvi Portfólió segítségével mindenki személyre szabottan is rögzítheti nyelvtanulási tapasztalatait, mérheti saját haladását. Sokat segít abban, hogy a nyelvtanuló célokat tűzzön ki maga elé, és értékelje önmagát.(Bővebben.)

Magyar programok

Az idén Magyarországról hét programot regisztráltak az Európai Nyelvek Napja hivatalos honlapján. Kettő ezek közül már lezajlott, három majd később lesz.  Tehát maradt két esemény, az egyik Győrben, a másik a budapesti  Akvárium Klubban. Sajnos nem állítható, hogy ezek az események valóban tömegeket vonzanak, hiszen egyrészt inkább a szakmai közönségnek szólnak, másrészt nem lehet semmi közelebbit megtudni a pontos programról. Talán nem is csoda, hogy hátul kullogunk az idegen nyelveket beszélők sorában. Ezt a témát mindig elő lehet kapni, stratégiákat gyártani az íróasztalnak, szidni egy sort a magyar nyelvtanárokat és persze a lusta diákságot, de amikor valóban reflektorfénybe kerülhetne az idegen nyelvek tanulása, akkor már nem látni a nagy lendületet!

Talán mégis érdemes böngészni a helyi programajánlókat, mert remélhetőleg akad nyelviskola, mely kínál próbaórákat, nyelvi kávézókat, ingyenes próbavizsgát, könyvbemutatókat és egyéb hasznos programot a Nyelvek Európai Napja alkalmából.

 

 

13+1 tény a nyelvekről:

A Föld 7 milliárd embere hat-hétezer nyelvet beszél 189 országban.

225 indoeurópai nyelv létezik, ez az összes nyelv 3 százaléka.

A legtöbb nyelvet Ázsiában és Afrikában beszélik.

A világ népességének fele-kétharmada nem egynyelvű, hanem két-, sőt többnyelvű!

Sok nyelv 50 ezernél is több szóból áll, de az egyes ember ennek csak töredékét használja. A hétköznapi kommunikációhoz már néhány száz is elegendő.

A nyelvek állandóan kapcsolatban vannak egymással, és hatnak is egymásra. Az angol az évszázadok során 350 nyelvből vett át szavakat, most pedig az angolból veszi át a többi nyelv a szavakat.

A gyerekek az első életévükben számtalan hangot ismernek, a másodikban mondanak értelmes szavakat, és a harmadikban komplex mondatokat képeznek. Ötévesen már több ezer szót ismernek.

Az anyanyelv az a nyelv, amit minden ember a legjobban tud és leghelyesebben használ. A legtöbb kétnyelvű ember is az egyik nyelvet jobban tudja, mint a másikat.

A kétnyelvűségnek több előnye is van: megkönnyíti a többi nyelv megtanulását, javítja a gondolkodást, segíti a toleranciát és így a kapcsolatteremtést.

A többnyelvűség gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a nemzetközi cégeknél nagyobb esélye van a nyelveket beszélőknek.

A nyelvek családokat alkotnak, itt Európában a legtöbb nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A legtöbb európai nyelv a latin ábécét használja, a cirill ábécét az orosz, és saját ábécéje van a görög, az örmény, a grúz és a héber nyelvnek.

A legtöbb ember által beszélt nyelvek Európában, csökkenő sorrendben: orosz, német, angol, francia, olasz.

A legtöbb nyelven Lomb Kató keresett pénzt Magyarországon. Tíz nyelven tolmácsolt, ebből négyen felkészülés nélkül. Hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt. Ezek az angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik