Belföld

Vádemelés az adóügyekre szakosodott székesfehérvári bűnszervezet ellen

Buthy Lilla

2012. 08. 16. 15:53

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az adóügyek elintézésére szakosodott székesfehérvári bűnszövetkezet tagjai ellen; az ügynek 66 vádlottja van.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint a vádlottak ellen összesen 297 bűncselekmény – vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, hivatali visszaélés, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés, valamint más bűncselekmények – miatt emeltek vádat. Három tisztviselő és három vállalkozó esetében döntően bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a főügyészség.

Az ügy vádlottjai között 14 adóhatósági tisztviselő – köztük négy osztályvezető -, valamint 52 magánszemély (vállalkozó, könyvelő) és egy ügyvéd van. Az ügyben az érintett gazdasági társaságok képviselői, illetve néhány esetben könyvelői, valamint az adóügyekkel érintett magánszemélyek mellett vádlottként olyan adóhatósági tisztviselők is szerepelnek, akik a bűnszervezet működésében nem vettek részt, de alkalmi anyagi ellenszolgáltatásért vagy szívességből a kötelességüket megszegve jártak el.

A vádirat szerint a korrupciós bűncselekmények többségét a legalább nyolc emberből álló, N. Lajos volt társadalombiztosítási tisztviselő által vezetett bűnszervezet tagjai követték el. (A feltételezett vezető ellen 104 bűncselekmény miatt emeltek vádat.) A bűnszervezetnek a székesfehérvári adóhatóság részéről egy osztályvezető, három végrehajtási ügyintéző, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző, valamint egy ügyvéd volt a tagja.

A Székesfehérvári Törvényszékhez benyújtott, 110 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet 35 cég és 10 magánszemély adóügyében igyekezett – sokszor eredménnyel – befolyásolni az ellenük indult eljárást. Ennek nyomán az adóhatóság – s azon keresztül a magyar állam – 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el. A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal, összesen 10,9 millióval vesztegették meg.

Az ügyben 2010 elején indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon, mert a titkos információgyűjtés során felmerült adatok szerint fennállt annak gyanúja, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának egyes munkatársai – köztük vezető beosztású dolgozók – és velük kapcsolatban álló közvetítők az adóhatósági eljárásokban anyagi ellenszolgáltatás fejében jogtalan előnyben részesítenek egyes érintett cégeket és magánszemélyeket.

Miután a nyomozás során a gyanú megerősödött, egy párhuzamos nyomozás keretében a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe.

Házkutatások, s több ember – köztük egy osztályvezető – őrizetbe vétele után, az ügyészi nyomozás hatásköri szabályainak változása miatt az ügy iratait áttették a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ott a korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben.

A nyomozás végére 73-ra bővült a gyanúsítottak száma. Az egyikük időközben elhunyt, így a vádelőkészítő szakaszban 72 terhelt – 17 adóhatósági tisztviselő, köztük 4 osztályvezető, és 55 magánszemély cselekvőségét kellett értékelnie az ügyészségnek.

A vádirati tényállás lényege szerint az APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban levő adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét azzal a kéréssel, hogy azok segítsenek az ügyeiket különböző összegű készpénzért, illetve egyéb jogtalan előnyért cserében az illetékes hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású dolgozók befolyásolásával számukra kedvező módon elintézni. N. Lajos határozta meg az ügyben szükséges lépéseket, illetve az azokért kérhető vagyoni előny nagyságát.A vádirat szerint az adóigazgatási eljárások befolyásolásának három iránya volt.

A működésüket fenntartani kívánó adózók esetében a végrehajtási eljárásoknál igyekeztek számukra kedvezőbb helyzetet teremteni, illetve az ügyintézők megkeresésével, kisebb ajándékokkal, a hivatali helyzettel való visszaéléssel és személyes ismeretség révén elérni, hogy az adózó fizetési kedvezmény iránti kérelmeit kedvezően bírálják el.

A tevékenységüket folytatni nem kívánó adózók esetében jogellenesen közreműködtek abban, a hátralékkezelési, végrehajtási eljárások olyan irányba terelődjenek, hogy az adózónak az adótartozás fedezetéül szolgáló vagyontárgyai ismeretlenek maradjanak az adóhatóság előtt, lehetővé váljon azok elidegenítése, majd miután az érintett nem tudja az adótartozását kifizetni, vele szemben felszámolási javaslat készüljön, illetve behajthatatlanság címén a tartozását töröljék.

Jellemző elkövetési módként az adóhatóság által lefoglalt ingó, illetve ingatlanvagyon vonatkozásában – általában jogtalan anyagi előnyért cserébe – az ügyintézők úgy jártak el, hogy azokat vagy feloldják, vagy a végrehajtás során piaci értéküknél alacsonyabb becsértéken értékesítsék az adósnak vagy az általa kijelölt személynek.

A bűnszervezet tagjai – ha arra igény volt – befolyásukat a konkurens vállalkozások adóhatósági vizsgálatokkal történő ellehetetlenítésére is felhasználták. A bűnszervezet vezetője jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, az ügy többi vádlottja szabadlábon védekezik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.