Belföld

Uniós pénzből magyarázza el a külügy, mi lenne velünk EU nélkül

Uniós pénzből indít kampányt a kormány arról, mi lenne velünk, ha nem lenne az EU. A felmérések szerint a magyarok úgy gondolják rosszul jártunk, pedig eddig 10 milliárd euró plusznál járunk.

Tájékoztató kampányt indít a külügyi tárca arról, hogy mivel járna a magyarok számára, ha nem lenne Európai Unió, írja a Napi Gazdaság Online. A Külügyminisztérium (KüM) “Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió – Costs of non-Europe” témakörben írt ki a kommunikációs kampány kidolgozására és lebonyolítására közbeszerzési eljárást. A projektet az unió finanszírozza, a költségvetés legfeljebb 35 millió forint lehet. A lebonyolításra kiírt közbeszerzés a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette.

A kampány elsődleges célja az érvalapú tájékoztatás arról, hogy mivel járna, ha nem lenne Európai Unió – közölte a lap kérdésére a KüM. Például mennyiben lennének mások a mindennapjaink, hogyan alakulna az életünk, a gazdasági fejlődésünk, a kulturális életünk, ha nem utazhatnánk szabadon, ha nem lenne belső piac, ha nem lenne európai szolidaritás és kohéziós politika, ha nem lenne európai fogyasztóvédelmi szabályozás, ha nem lenne közös agrárpolitika, ha nem lenne Erasmus program. Ehhez kapcsolódóan cél annak az üzenetnek az eljuttatása a célcsoportokhoz, hogy “magyarként európaiak” és “európaiként magyarok” is vagyunk, e két dolog nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást – válaszolta kérdésünkre a szaktárca. A projekt teljes költségvetése legfeljebb 125 ezer euró (mintegy 35 millió forint), a beszerzés 100 százalékban uniós forrásból valósul meg – derül ki a közbeszerzési kiírásból.

A közbeszerzésen nyertes ügynökséggel vagy ügynökségekkel november elsejétől jövő április végéig szóló szerződést kötnek. Feladat lesz egy országos kommunikációs és PR-kampány kidolgozása és lebonyolítása, amely magában foglalja a kampánykoncepció, a részletes szakmai és pénzügyi kampánymunkaterv elkészítését, a rendezvényszervezést, PR-akciókat, arculatkidolgozást, sajtókapcsolatok kezelésének koncepcióját is, továbbá a kampányértékelést és hatékonyságmérést is.

Videók a témában:

A KüM által meghirdetett közbeszerzésről a Wall Street Journal (WSJ) is írt. A cikk megjegyzi, hogy Magyarország a 2004-es csatlakozása óta jelentősen profitálhatott az uniós tagságból: 2010-ig ugyanis az EU szegényebb tagállamainak biztosított forrásokból mintegy 15,5 milliárd eurónyi támogatást kapott, miközben 5,2 milliárd eurót fizetett be a közös költségvetésbe. A WSJ megemlíti, hogy Brüsszel és Budapest között nem egészen felhőtlen a viszony: az unió kifogásolja a magyar kormány azon módszereit, amelyekkel a költségvetési hiánycélt próbálja tartani, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a “Nyugat hanyatlásáról” és a “Kelet felemelkedéséről” beszél, ahol a közép-európai országok a válság után az európai gazdaság motorjává válnak.

A KüM a WSJ-nek adott válaszában azt közölte, hogy a kampány időzítésének technikai okai vannak és nincs köze a miniszterelnök unióval kapcsolatban tett megjegyzéseihez. “Az összhangban van az éves Igazgatási Partnerség programmal, amelyet a nyár első felében hagytak jóvá” – közölte a lappal tárca.

A WSJ egy Szonda Ipsos által készített felmérés eredményére hivatkozva arra is rámutat, hogy a nettó kedvezményezettség (az ország többet kapott, mint amit befizetett) ellenére a magyarok 56 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság több hátránnyal járt és mintegy 34 százalék gondolja előnyösnek. Ez némi romlást mutat az áprilisi 61-26 százalékos arányhoz képest, de a januári 60-30 százalékos arányhoz viszonyítva viszont javulásnak számít.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.