Háromszázezer forintos kárt okoztak az elmúlt hónapokban a sakálok Teklovics Ákos kishárságyi gazda birkanyájában. Ráadásul nem először: lassan 6 éve tizedelik a vadállatok az állományt, előfordult, hogy szinte naponta vittek el egy-egy kisebb bárányt. Fényes nappal is – pár száz méterre juhásztól, kutyáktól – bátran rabolnak. Általában 8-10 fős falkákban.
„Teljesen urbanizálódtak, a faluba is lemennek, láthatóan egyáltalán nem félnek az emberektől. Az utóbbi egy évben ráadásul robbanásszerűen megnőtt a számuk. Korábban szinte szenzációszámba ment, ha valaki lőtt egy aranysakált, ma hetente ejtenek el többet. Ha ilyen ütemben szaporodnak, és ez ellen továbbra sem fog senki tenni, nehéz megmondani, mire számíthatunk a későbbiekben. Az biztos, amíg nem vadásszák le a sakálokat, azok egyre jobban elszaporodnak, folyamatosan kárt okoznak a termelőknek és rettegésben tartják az embereket” – nyilatkozta a Hír24-nek Teklovics Ákos.
Patthelyzet
A gazdák attól félnek, a sakálok a szétmarcangolt birkák mellett a gyerekekre is veszélyt jelenthetnek, ezért villanypásztorrendszert építettek ki, beszereztek lámákat, a nyájakat pedig kizárólag férfiak kísérik. A tragédia elkerülése érdekében többet azonban egyelőre nem tehetnek.
„Mi nem lőhetjük ki a sakálokat, a területileg illetékes vadásztársasághoz azonban hiába fordultunk. Semmit nem hajlandóak lépni az ügyben. Mivel túl sok érdekük nem fűződik hozzá, hiszen lelőtt sakált nem tesznek a mélyhűtőbe és a falon sem mutat túl jól, inkább a szőnyeg alá söprik a problémát” – panaszkodott lapunknak a gazda.
Tudnak a problémáról
Megkerestük a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságot. Kérdéseinkre küldött válaszukban azt írták: “A két kiemelt megyében, Somogyban és Baranyában tevékenykedő vadgazdálkodók jelentős erőfeszítéseket tettek a sakál károkozásának visszaszorítására.”
Fotó: Northfoto
Kiemelték: a sakál embertől fél, annak a környezetét, lakhelyét kerüli, tehát sem gyermekre, sem felnőttre veszélyt nem jelent. A szabadon tartott haszonállatokból is csak a legfiatalabb egyedeket képes elpusztítani (bárány, fiatal borjú) – tájékoztatott levelében a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Szerintük a gazda felelőssége is, hogy gondoskodjon fiatal, legelőn született állatainak megőrzéséről.
Hangsúlyozták: a vadászok igyekeznek a problémát kezelni, a SEFAG Zrt. 2010-ről 2011-re megduplázta a kilőtt aranysakálok számát, oktatások szervezésével hívja fel a hivatásos vadászok figyelmét a problémára és annak megoldására.
A nagyvadak sem ússzák meg
Az aranysakál régi-új ragadozónk, a történelmi Magyarországon elterjedt faj volt, de a Természetvédelmi Világszövetség 1989-es “Vörös listáján” mint Magyarországról kihalt fajt említik.
Annak ellenére, hogy az aranysakál őshonos volt az 1900-as évek elejéig, szakirodalma szegényes. Legismertebb megjelenése Arany János Toldija, ahol Miklós “nádi farkasokat” pörgetett a kemény nyakon ülő feje fölött. Toportyán néven is emlegette a magyar nyelv, melyet néha megtoldott a féreg jelzővel. A folyószabályozások után eltűnt, és legközelebb ’82-ben Sáfrány Lajos lőtt egyet Dunaszekcső határában, majd ezt követően egyre gyakoribb hírek érkeztek hazai jelenlétéről. Az 1990-es években a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt fokozatosan újra megjelent a déli megyékben, egyre erősebb populációnagysággal.
Az aranysakál, másik nevén nádi farkas éjjel vadászik kisebb rágcsálókra. Ha falkában vannak, és nagyon sok éhes szájat kell táplálniuk, akkor a nagyobb testű állatokat, akár az őzet is megtámadhatják.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly összesen 1129 sakált lőttek ki országosan – Baranyában 381-et.
Velünk élő vadállatok
Vadállatokat nemcsak Baranya megyében, hanem Budapesten, a belvárosban is egyre többet látni: vaddisznók, rókák, nyestek, ragadozó madarak élnek társbérletben a fővárosiakkal. A jószágok egyre beljebb merészkednek, ám a találkozások túlnyomó többségében nem jelentenek veszélyt az emberekre.
A budapesti erdészek és az érintett kerületek is azon vannak, hogy minél kevesebb problémát okozzanak az élelem után kutató négylábúak, ám abban eltérnek az álláspontok, kinek kell megtéríteni a nyomukban keletkező esetleges károkat. Korábbi cikkünket a témában itt olvashatják!
