Belföld

A fénnyel érkezett Nobel-díjas Hódmezővásárhelyen

24.hu
24.hu

2012. 07. 18. 06:20

Roy J. Glauber nélkül talán a csillagokat, a gyertyát és a mobilunkat sem értenénk.

“Bronxtól Stockholmon át Hódmezővásárhelyig – a fény útját követve” címmel tart előadást ma délután négytől a vásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda aulájában Roy J. Glauber. A fény temészetét kutató fizikus az egyetlen Nobel-díjas, akinek egy betörő ellopta az elismerését bizonyító érméjét.

Glauber és a fény

2005-ben a fény természetét vizsgáló tudósok megosztva, köztük Roy J. Glauber kapták a fizikai Nobel-díjat. A tudós 1925-ben született a New York-i Bronx-negyedben. Az egykor főleg szegények lakta, bandaháborúiról is hírhedt városzrész kiemelkedő tehetségére már korán felfigyeltek tanárai.

Glauber egyetemi tanári fokozatát a második világháború után szerezte a Harvard Egyetemen, ahol még most is dolgozik. Elsősorban a fény természete érdekli.

A rádióhullámokhoz hasonlóan a fény is az elektromágneses sugárzás egyik formája. Ennek klasszikus, hullámelméletét a skót fizikus, James C. Maxwell dolgozta ki, még az 1850-es években. A Maxwell-egyenletek alapján működnek ma is a telekommunikáció adó-vevő berendezései, a mobiltelefonok, a televízió és a rádió. Ha egy vevőeszköz vagy mérőberendezés fényjelet észlel, akkor elnyeli a sugárzás energiáját, és az így keletkezett jelet továbbítja.

A fényjel energiája azonban csupán bizonyos adagokban nyelhető el, melyeket kvantumoknak nevezünk. A szintén Nobel-díjas Albert Einstein bizonyította, hogy a fény egy adagjának, kvantumának elnyelődése egy fotoelektron keletkezésével jár együtt. Ez a fényelektromos hatás. Így a fény kettős természetű: bizonyos körülmények között hullámként, máskor részecskeként viselkedik.

A kvantumoptika tárgya ennek ennek a kettős természetnek a vizsgálata, amelynek elméleti alapjait Glauber rakta le. Meg tudta magyarázni, mi a különbség a forró, természeti eredetű és különböző hosszúságú hullámok keverékéből összetevődő fénysugarak (például a gyertya vagy a csillagfény) és a lézerek rendezett fénye között. Így értelmezni tudta azt a jelenséget, hogy a távoli csillagokból a fényrészecskék két különböző optikai teleszkópba miért érkeznek a véletlentől nagyobb valószínűséggel egyszerre. Elmélete segítségével pontos magyarázatot tudott adni az optikai koherencia fogalmára is, azaz  a hullámoknak arra a tulajdonságára, hogy különbségük adott helyen állandó vagy szabályszerűen változik.

Életének érdekessége, hogy Glauber az egyetlen Nobel-díjas, akinek egy betörő két éve elvitte a 18 karátos aranyból készült emlékérmét. Bár az elkövetőt a rendőrök elfogták, a Nobel-díj máig nem került elő.

Az esemény

A világhírű tudóst a tavaly szeptember óta működő vásárhelyi Németh László Természettudományos ÖnképzőKör hívta meg, amely egy mini-konferenciát is szervezett az esemény köré, a tudósok mellett diákok közreműködésével. 
Így az érdeklődők a Nobel-díjas professzor előadásán kívül a rendezvénynek otthont adó gimnázium Foucault-ingájáról vagy a magyar fejlesztésű műholdról, a MASAT-ról is hallhatnak beszámolót diákoktól. Dr. Csörgő Tamás akadémikus pedig a protonkísérletekről beszél. A konferencia levezető elnöke Prof. Dr. Gyulai József fizikus, akadémikus, Hódmezővásárhely díszpolgára, az Önképzőkör egyik patrónusa.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.