„Másfél évtizede tudja mindenki, hogy a C típusú átvilágítás a vicc kategóriája, mégsem történt semmi annak érdekében, hogy változzon a helyzet” – ezt Harangozó Tamás, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagja mondja az FN24-nek.
A C típusú, vagyis a legszigorúbb nemzetbiztonsági átvilágítás azt követően került támadások kereszttüzébe, hogy a rendőrség a közelmúltban őrizetbe vette Vizoviczki Lászlót. A vállalkozó a hírek szerint negyven magyarországi szórakozóhely tulajdonosa, legismertebb mulatói a Hajógyári-szigeten találhatóak, ezekben – Labanc Ferenc, a BRFK egykori kiemelt operatív főnyomozója szerint – legalább tíz-tizenkét éven keresztül zavartalanul terjeszthetett drogot. Vizoviczkit a gyanú szerint az óvta meg hosszú időn keresztül a lebukástól, hogy kiváló kapcsolatot ápolt rendőri felső vezetőkkel, akik mindig időben értesítették őt a razziákról.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Vizoviczkivel együtt buktak ők is: jelenleg négy főrendőr van előzetesben. Közülük hárman átestek a C típusú átvilágításon, de nem akadtak fenn a hálón.
Mi az a C típusú?
A vonatkozó, 1995-ben született törvény szerint „a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek”. Az eljárás „azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő”.
Értsd, az a cél, hogy kiderüljön, zsarolható-e bármivel is (például játékszenvedéllyel, házasságon kívüli kapcsolattal, homoszexualitással) az extra feladatra kiszemelt személy.
Az érintettnek első lépésben kérdőívet kell kitöltenie, ezt követően a szolgálat ellenőrzi és értékeli a válaszok valóságtartalmát, valamint „felderíti az egyéb kockázati tényezőket”. Az ellenőrzést végzők konzultálnak az „ellenőrzés alá vont személlyel”, őt ismerőket hallgathatnak meg, felhasználhatják a személyügyi nyilvántartások adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhetnek, közben titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket is alkalmazhatnak. Mindezek végén szakvélemény készül, amit a belügyminiszter ellenjegyez, majd a dokumentum a kezdeményezőhöz kerül, aki az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról – kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket – tájékoztatja az érintettet.
Pintér szava
Így történt ez a Vizoviczki-ügy rendőrgyanúsítottjainak kinevezésekor is, de az ellenőrzést végzők – ahogy már említettük – egyiküknél sem találtak „nemzetbiztonsági kockázatot”. A négy főrendőr egyikére sem vetül a gyanú árnyéka, sem az első alkalommal, sem az ötévente kötelező felülvizsgálaton.
Akkor viszont mit ér a C típusú? Ezt a kérdést a belügyminiszternek is feltették. Pintér Sándor a múlt szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában a „C típusú átvilágítás újragondolásáról beszélt”. Alább idézünk a cikkből.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
„Alaphelyzetben nem pénzre és további emberi erőforrásra van szükség, hanem szervezésre. Meg kell vizsgálni, hogyan zajlik ma az ellenőrzés, mi az eredménye. Jelenleg az ellenőrzés során egy adott pillanatban vizsgálják, hogy a jelölt alkalmas-e a beosztás betöltésére, és aki ekkor megfelel, annak megbízhatósága öt évig érvényes. Tehát akkor ellenőrizzük, amikor még bele sem ült abba a bizonyos székbe, ahol bizonyítania kell megbízhatóságát, állhatatosságát. Még nem érte kísértés, nem áll fenn a befolyásolás veszélye. Ráadásul biztosítjuk róla, hogy öt éven át nem ellenőrizzük. A megoldás az, hogy a kinevezése előtt állapítsuk meg, van-e kizáró ok, és ha nincs, adjuk meg neki a lehetőséget. Az illető pedig tudomásul veszi, hogy öt éven át, vagy amíg a beosztást betölti, bármikor ellenőrizhetik. Úgy gondolom, a rendszert oly módon kell átalakítani, hogy Damoklész kardja függjön azok feje fölött, akik az ország gazdaságilag, stratégiailag érzékeny vagy a korrupciótól veszélyeztetett területein dolgoznak.”
Alsógatya
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának általunk megkérdezett tagjai – a fideszes Gulyás Gergely alelnök, a szocialista Harangozó Tamás és az LMP-s Mile Lajos – abban egyetértettek a belügyminiszterrel, hogy felülvizsgálatra szorul a C típusú átvilágítás intézménye.
Gulyás Gergely azt emeli ki, hogy az átvilágítás „csak azt tárja fel, hogy a vizsgált személy anyagi viszonyaiban, előéletében van-e rizikó”. Az alelnök nem ismeri a Vizoviczki-ügy aktáit, így nem tudja megítélni, hibáztak-e a minap lebukott főrendőrök átvilágítói. „De ha most kiderülne például, hogy korábban bármelyik gyanúsított több tízmilliós hitelt vett a nyakába, s ezt nem minősítette kockázati tényezőnek a szolgálat, az komoly szakmai tévedés, ami indokolhat felelősségre vonást.”
Harangozó Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Vizoviczki és az általa megvásárolt rendőrök lebuktatásához közel két éven át zajló titkos nyomozásra volt szükség, akkor nem várható csoda a törvény szerint néhány hét alatt lebonyolítandó C típusútól. „Ráadásul mivel a C típusú csupán pillanatfelvétel, így arra nem kínál megoldást, ha valaki a vizsgálat után két héttel felhívja Oszama bin Ladent és dumcsiznak egyet” – így Harangozó.
„Olyan ellenőrzés nincs, ami kiszűrné az összes visszaélést. Ha növeljük a vizsgálatok számát és alaposságát, nyilván többen akadnak fenn a rostán – ezt már Mile Lajos mondja -, de kérem a döntéshozókat, ne essenek át a ló túlsó oldalára, és a Vizoviczky-ügyön felbuzdulva ne akarjanak hetente belenézni mindenki alsógatyájába.”
