A magyar döntéshozók határozottan az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készen állnak arra, hogy megvédjék őket – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője a budapesti Wallenberg-konferencián. Megítélése szerint a világon és Európában ma is gyakran tapasztalható a kisebbségek elleni gyűlölet, és a demokráciáknak szorosan együttműködve kell szembenézniük ezzel a kihívással.
Martonyi János megjegyezte: igen szoros a kapcsolat a demokrácia és az emberi jogok között, hiszen nincs igazi demokrácia az emberi jogok tisztelete nélkül, és az emberi jogok sem létezhetnek jól működő, stabil demokrácia nélkül.
Kirekesztést szül a válság
Többen „rosszul reagálnak” a gazdasági válság nyomán elszabaduló munkanélküliségre, emiatt erősödhet a kirekesztés és az idegengyűlölet Európában – véli az Európa Tanács főtitkára. Thorbjorn Jagland szerint senki sem érezheti magát biztonságban, ha az emberi jogok nem érvényesülnek egy országban.
Frank Belfrage, a svéd külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, mindenkinek meg kell találnia a módját, hogy saját közösségében, személyesen is küzdjön a gyűlölet ellen.
Ezreket mentett meg
Raoul Wallenberg a Svéd Királyság budapesti nagykövetségén szolgált diplomataként a második világháború utolsó éveiben. 1944 nyarától sok ezer zsidót mentett meg a biztos haláltól, emellett élelmiszert, gyógyszert juttatott a rászorulóknak. Miután a Vörös Hadsereg elfoglalta Budapestet, a Szovjetunióba hurcolták, ahol máig tisztázatlan körülmények között 1947-ben meghalt.
A svéd kormány 2012-t Wallenberg-évnek nyilvánította, a skandináv országban és idehaza is számos kiállítással, rendezvénnyel emlékeznek meg a tevékenységéről.
Cikkünk hamarosan bővül!
