Nincs napirenden a felsőoktatás intézményi átalakítása – mondta el az FN24-nek Hoffmann Rózsa. Csak akkor változik a rendszer, ha ezt maguk az egyetemek, főiskolák kezdeményezik. A sajtóban megjelent – többek között a Corvinus megszűntetéséről szóló – információkról azt mondta az államtitkár, hogy „ha a sajtóban megjelent híreknek a fele megvalósult volna, már összeomlott volna a rendszer”.
Az oktatási államtitkár a tájékoztatón elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, a be nem töltött részösztöndíjas képzéseket összevonják, és átcsoportosítják. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak – közölte Hoffmann Rózsa.
Közgazdász és jogász továbbra sem kell
A januárban, néhány héttel a felvételik beadása előtt bejelentett drasztikus férőhelycsökkentés legnagyobb vesztese, a közgazdász és a jogi terület ezúttal sem javított a pozícióján. Mint az államtitkár elmondta, e területek piacképesek, így mindenki vissza tudja majd fizetni a diákhitel költségeit. Hoffmann azt is hozzátette, a kormány döntött arról is, hogy azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a diákhitel II. konstrukciót igénybe vették, és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt.
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34 087 helyett 39 087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen, igaz, a „röghöz kötést” vállaló állami szerződés aláírása után. Bár Hoffmann Rózsa álhírnek nevezte, hogy kevesebb felsőoktatási hallgatót támogat jövőre az állam, de tény, hogy míg 2011-ben több mint 53 ezer diák kezdhette meg ingyen a tanulmányait, idén így is kevesebb mint 40 ezer.
Diákhitel II.
Giró-Szász András kormányszóvivő cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy a diákhitel II. kamattámogatása is állami támogatás. Igaz, azt nem tette hozzá, hogy ez csak öt-hat év múlva jelentkezik a büdzsében.
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a gyermekek egészségi állapotának jelentős javulását várja a kormány a szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán bevezetendő kötelező mindennapos testneveléstől. Mint mondta, a kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott továbbképzések indulnak a pedagógusoknak. Az intézkedés bevezetéséhez szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza.
Nem egyszemélyi döntés
Az államtitkár a tankönyvpiaci átalakításokra vonatkozó kérdésünkre azt mondta, egyetért a most a parlament előtt lévő módosításokkal, az szerinte nem azt tartalmazza, hogy az emberi erőforrás miniszter kizárólag egy személyben dönt majd a tankönyvvé nyilvánításról. Mint mondta, továbbra is érvényben marad a szakértői eljárásrend e téren.
Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e egy állami tulajdonú tankönyvkiadó létrehozását, azt válaszolta: „ilyen konkrét lépés nincs, de nem tartom kizártnak”. Visszautasította továbbá azokat a feltételezéseket, hogy a kerettantervek kidolgozói máris készítik az azokhoz illő tankönyveket (így versenyelőnyben vannak a többi kiadóval, szerzővel szemben). Mint mondta: „Kérem, ne feltételezze az oktatás irányításáról, hogy az egyetlen logikus sorrendet megcseréljük. Először a kerettanterveknek kell elkészülni, és utána azoknak a tankönyveknek, amelyek a kerettanterveknek megfelelnek.”
Kérdésre válaszolva az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében szerepel a pedagóguséletpálya-modell bevezetéséhez szükséges forrás.
