Míg az önkormányzati magánosítás áttekintése még az adatgyűjtés fázisánál tart, addig az állami vagyonkezelők elmúlt két évtizedben kötött privatizációs szerződéseit – ügyvédi irodák bevonásával – hónapok óta elemzi a tárca.
Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkára a lapnak elmondta: elsősorban azokat a szerződéseket vizsgálják meg tüzetesen, ahol az értékesített, korábban köztulajdonban lévő vállalkozás vagy létesítmény még működik, s az sem mellékes, hogy a jogkövetkezmények érvényesítésére van-e mód. Elmondása szerint nagyjából száz olyan, nagyobb horderejű privatizációs megállapodás lehet, ahol az állami érdekek érvényesítése ma is elképzelhető.
A tárca vizsgálata elsősorban arra a kérdésre keres választ, hogy a ma is működő gyárak, szolgáltatók magánosítói – vagy jogutódaik – eleget tettek-e azoknak a környezetvédelmi, munkáltatói és más természetű kötelezettségeiknek, amelyeket a privatizációs megállapodások aláírásakor vállaltak.
A privatizációs szerződéseket szinte mind megtalálták, a közérdekű teendők ellátásáról szóló iratok viszont igencsak hiányosak – mondta az államtitkár. Az is problémát okozhat, hogy az állami, önkormányzati vagyon megszerzéséhez nemegyszer strómancégeket használtak fel. A vizsgálat a tényleges tulajdonosi viszonyokat is igyekszik kideríteni, meghatározva, pontosan mely vállalkozás vagy üzleti csoport kérhető számon az esetleges mulasztásokért, szabályszegésekért.
A megállapodások áttekintése után derülhet csak ki, mely magánosítókkal szemben érvényesíti – ha kell, bírósági úton is – a közérdeket a magyar állam – mondta Hegmanné Nemes Sára a lapnak. A szaktárca egy hónap múlva összefoglalót készít az Országgyűlésnek az eddigi eredményekről, egyúttal – feltehetően – kérni fogja, hogy az elemzés május végén lejáró határidejét nyújtsák meg.
