„Az mégiscsak elképesztő, hogy egy akkora városnak, mint Szeged, nincs fedett versenyuszodája. Régiós központ, diákok tízezrei tanulnak Szegeden, a város vizes sportja kiemelkedő, vízilabda csapataink az ország legjobbjai közé tartoznak, úszóink, búvárúszóink sorra nyerik a versenyeket itthon és külföldön, miközben közelharcot kell vívniuk egy edzésen egy pályáért az újszegedi sportusziban, ami fölött télen egy felfújt „disznóhólyag” biztosítja az összkomfortot.”
Nagyon elkeseredett, úszásért rajongó ember szavai ezek, amiket hol máshol, mint a szegediek egyik kedvelt fürdőjében, az algyői Borbála fürdőben hallgathattam. Igen, Algyőn, a Szeged melletti nagyközségben, ahová szegediek százai kényszerülnek, ha úszni akarnak elérhető áron. Már aki nem Hódmezővásárhelyre kirándulva ámuldozik azon úszás közben: milyen szép versenyuszoda épült egy olyan településre, már évekkel ezelőtt, ahol még ötvenezer ember sem él.
„Szeged elátkozott uszoda ügyben – jegyeztem fel egy koros úr panaszát – hiszen a város az elsők között tervezett ilyen létesítményt Magyarországon, még a ’60-as évek végén, de több építészeti hiba miatt az akkori úszópalotából végül sportcsarnok lett. És azóta csak álmodozunk.”
Örömmel írhatom: azért az álmodozások kora mintha lejárt volna, nagyon is konkrét tervek előkészítésén dolgoznak már városi és egyetemi vezetők, sportklub elnökével összefogva. Hallva-látva elszántságukat, úgy érzem, leírhatom: már megalapozott a remény arra, hogy két-három éven belül egy úszócentrummal lesz gazdagabb Csongrád megye székhelye.
– Szeged önkormányzatának ifjúsági és sportbizottsága bízta meg cégünket, a Szeged Pólus Kft.-t, hogy előkészítse ezt a beruházást – fogadott irodájában Pacza József, a kft. ügyvezető igazgatója. – Jelenleg az előkészítés fázisánál tartunk, amikor rengeteg kérdésre kell pontos választ keresnünk ahhoz, hogy a legideálisabb megoldást megtaláljuk. Így többek között azt vizsgáljuk, pontosan mekkora és milyen építészeti megoldással készülő fedett versenyuszoda épüljön Szegeden. Nagyon fontos a helyszín kijelölése. Egyáltalán azt összegezni: hol van szabad terület ilyen létesítmény megépítésére, és azokon a területeken milyen egyéb beruházást, mondjuk út- és parkoló építést kell finanszírozni. Igyekszünk felmérni minden érdekelt fél igényeit, egyeztetve a verseny-, a diáksport, az egyetem, mint társberuházó, az iskolák elvárásait és természetesen az úszást szerető szegedi polgárok érdekeit.
Pacza József egyébként szakértő uszodaépítési ügyekben, hiszen jelentős szerepet vállalt a debreceni fedett uszoda megépítésében, ami hazánk egyik legszebb ilyen jellegű építménye. Éppen ezért tettem fel a kérdést: szerinte, figyelembe véve a pénzügyi realitásokat, milyen felszereltségű uszodát kellene megépíteni Szegeden.
– A nemzetközi szabványoknak megfelelő versenymedence mellett meg kell építeni egy 25 méteres tanmedencét, ami változtatható vízmélységgel alkalmassá tehető a versenyzők számára bemelegítő medencének. Szükség van melegvizes, úgynevezett „lazító” medencére, egy legalább 800 személy befogadására alkalmas nézőtérre, amely igény szerint még bővíthető. És természetesen egy ilyen uszodából nem hiányozhat – az öltözők és irodák mellett – az edzőterem, a közönséget kiszolgáló bolt és büfé sem – jegyeztem fel Pacza József szavait.
– Ez a létesítmény legalább 2 milliárdos költséggel építhető meg. De meggyőződésem, hogy ha Szeged városa a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve eléggé elkötelezett a beruházás mellett, akkor igenis elő lehet teremteni a szükséges forrásokat – beszélt az uszodás tervekről Hüvös László, az önkormányzat humán közszolgáltatási tanácsnoka. Mint elmondta: Az egyetemmel elindított közös gondolkodás egy több pilléren álló finanszírozási konstrukció irányába mutat. Egyrészt Szeged önkormányzata adná a pénzt, másrészt a Szegedi Tudományegyetem járulna hozzá az építés és a fenntartás költségeihez.
Hüvös László nagyon bízik abban, hogy az új adótörvények révén, a „TAO-t” kihasználva, miszerint a látványsportok támogatására a társasági adóbefizetésekből igényelhető pályázati támogatás, vállalkozói forintokat is be tudnak forgatni.
– Az önkormányzatnak eddig több esetben beletört a bicskája, amikor önállóan próbálta elindítani ezt a fejlesztést. Az egyetem bevonása teljesen új lehetőségeket nyit meg, de ehhez bizonyosan egy kölcsönösen elfogadható és megvalósítható konstrukciót kell kialakítanunk. Ez a helyszín kiválasztására is teljességgel igaz, hiszen a lehetséges partnerünk elemi érdeke, hogy az oktatási célokra a lehető legjobban tudja majd hasznosítani az új uszodát. A 2 milliárd első hallásra soknak tűnhet, de ha ezt szétosztjuk két gazdasági évre, úgy érzem, egy ekkora költségvetésű város, a fent már említett konstrukcióban meg tud birkózni a beruházással. Egyébként ez kötelező feladat, hiszen a magyar nagyvárosok közül már csak nálunk nincs ilyen létesítmény, miközben Szeged vizes sportja valóban kiemelkedő eredményeket mutat fel, és hatalmas az igény az iskolák és a nagyközönség részéről is – fogalmazott Hüvös László.
És ha már a kiemelkedő sportsikereknél tartunk, beszéljünk arról, mit szól ezekhez a tervekhez Cserhalmi Julianna, az A-Híd Szeged Beton vízilabda klub elnöke. Már csak azért is kötelező feladat ez, hiszen az elnök asszony tavaly elhunyt férje, Körtvélyessy Péter, a klub korábbi elnöke hatalmas munkát fektetett abba, hogy világszínvonalú pólócsapatot építsen fel Szegeden. Emellett elévülhetetlenek az érdemei abban is, hogy ma már a tervezés fázisban tarthat a fedett uszodás álom.
– Péter 2003-től, elnökké választása óta, és még betegsége idején is valóban rengeteget dolgozott a csapatért, a leendő uszodáért, ezért érzem kötelességemnek, hogy folytassam ezt a munkát. A most felvázolt terveknek megfelelően készíttetett férjem előtanulmányokat Rantal János építészmérnökkel, tehát azt mondhatom: klubunk számára megfelelő, de egyben nagyon fontos is lenne egy 800 néző befogadására alkalmas létesítmény. A jelenlegi sátortetős medencében már csak a nemzetközi szövetség jóindulatának köszönhetően rendezhetünk mérkőzéseket. Az újszegedi sportuszodában nem lehet megfelelő körülményeket teremteni sem a nézők, sem a televíziós közvetítések számára, így jelentős jegyár- és reklámbevételektől is elesünk. Holott ezekre nagy szükség lenne ahhoz, hogy még magasabb szintre emelhessük a város vízilabda sportját. De igaz ez az úszók esetében is – mondta Cserhalmi Julianna, aki – akárcsak minden szegedi – nagyon reméli, mihamarabb készülhetünk az átadó ünnepségre.
Figyelembe véve a még hátra lévő egyeztetéseket és munkálatokat, erre egyébként leghamarabb 2014 második félévében kerülhet sor, ha minden a tervek szerint halad – tudtuk meg Pacza Józseftől. Aki pontos helyszínnel még nem tudott szolgálni, mivel több területet is vizsgálnak, de elmondta: kizárt, hogy a jelenlegi versenyuszodára kerüljön tető. Ez a megoldás alig jelentene pénzügyi megtakarítást, ugyanakkor a sportolásra alkalmas vízfelület semmivel sem nőne a városban.
