Az ország egyik legnagyobb egyetemének, a Szegedi Tudományegyetem vezetőinek véleménye szerint súlyosan érintik a lecsökkentett államilag finanszírozott keretszámok az intézményeket. A szakemberek többek közt az egyes tudományterületeken megbillent egyensúlyról és jövőre lecsapódó anyagi veszteségről beszélnek. Egyikőjük egyenesen úgy fogalmazott: ha a fiataloknak elmegy a kedve a továbbtanulástól, akkor „az országnak nincs jövője”.
Az oktatási tárca nyilvánosságra hozott új keretszámai alapján a jogászok és a közgazdászok az idei felvételi nagy vesztesei Az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Alaposan megnyirbálták a humán szakokat is. 4200-ról 2700-ra csökken a támogatott bölcsészettudományi képzések keretszáma, és kevesebb mint felére, 2100-ról kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma.
Az állam 34 ezer hallgatót támogat száz százalékban, és további 15 ezer diák képzését fedezi felerészben, a többieknek viszont fizetniük kell az egyetemért – jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki azt reméli, nem csökken majd a hallgatók összlétszáma. Az állami finanszírozásból kiszorult hallgatóknak szerint körülbelül annyit kell majd fizetniük, amennyit eddig is elkértek az egyetemek a költségtérítéses képzésben tanulóktól. A kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják a saját intézményükre a képzések költségeit. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.
Kihullnak a tehetséges szegények
Az államilag finanszírozott helyek csökkentése arra jó, hogy azok, akiknek van pénze kifizetik az egyetemet, a kevésbé tehetősek, de tehetségesek közül pedig sokan kihullanak majd a felsőoktatásból – vélte M. Zsolt, egy bölcsész hallgató, aki olyan szakra jár, ahol nagy arányban csökkentették a támogatott keretszámot. A diák azt tapasztalja: eddig sem lehetett megélni pusztán az ösztöndíjból. A hallgatók közül, hogy eltartsák magukat, nagyon sokan dolgoznak az egyetemi tanulmányaik mellett. Zsolt szerint ezért a most jelentkezőknek még megterhelőbb lesz, mint nekik, mert ha a családjuk nem tudja állni akár a részköltségeket sem, akkor többet kell dolgozniuk az egyetem mellett, így borzasztó erőfeszítésbe kerül majd színvonalasan teljesíteni a tanulmányaik során. Zsolt szerint a diákhitel szükséges, de nem igazán „jó üzlet,” mert a végén, ha nem talál jól fizető munkát az ember, akkor könnyen adósságspirálba keveredhet, amelyből nehéz kijönni.
Jövőre lecsapódik
A Szegedi Tudományegyetem rektora a Szeged24-nek úgy nyilatkozott: a keretszámok csökkentése nehezebb helyzetbe hozta az egyetemet, amely anyagilag jövőre csapódik majd le. Dr. Szabó Gábor valószínűsíthető egy jelentős pénzveszteség is, de hogy ez mekkora lesz, még nem lehet tudni. A rektor szerint az egyik kérdés, hogy azokon a területeken, mint például a társadalomtudományi szakok, ahol drasztikusan csökkentették az államilag finanszírozott keretszámokat, elegendően jelentkeznek-e majd az önköltséges képzésekre. A rektor nem tartja szerencsésnek a keretszámok körüli kommunikációt. Szerinte azt bizonytalanság „lengi körül”, így nem kiszámítható a következménye. Dr. Szabó Gábor attól tart: ha a magyar fiatalaknak „elmegy a kedve a továbbtanulástól, akkor az országnak nincs jövője.” A magasan kvalifikáltak több eséllyel keresnek később jól, és ha olyanok lesznek többségben, akik éppen csak a létfenntartásukat tudják fedezni, akkor „aggódnom kell majd a nyugdíjam miatt” – fejtette ki az egyetem vezetője.
Ami az oktatás színvonalát illeti: a Szegedi Tudományegyetem egyébként a budapesti ELTE mellett – az egyetlen vidéki hazai egyetemként – évek óta szerepel a különböző világranglistákon, amelyek a legjobb felsőoktatási intézményeket tarják számon. Az intézmény épp most a Leiden University 2011-2012-es európai rangsorára került fel. Az oktatók kutatói tevékenysége, idézettsége és publikációi száma alapján összeállított listán az ötszázból a szegedi egyetem a kettőszáz tizedik helyet szerezte meg.
Bizonytalanság
A jelenleg mintegy huszonhétezer hallgatót számláló intézmény oktatási rektorhelyettese óvatosan fogalmazott. Dr. Homoki-Nagy Mária a Szeged24-nek elmondta: egyelőre csak az összkeret számokat látják, de azt nem tudják, hogy ebből hány államilag finanszírozott hely jut majd az egyes egyetemekre. Az önköltséges hallgatóknak is van keretszáma, és még ezt sem lehet tudni, hogy ez mekkora mértékben tölthető fel – magyarázta a szakember. Az oktatási rektorhelyettes sem látja rózsásnak a helyzetet. Dr. Homoki-Nagy Mária utalva arra, hogy az elmúlt időszakban sok szociális ösztöndíj kérés elutasítását nézte át, azt mondta: van fogalma arról, hogy a hallgatók egy része milyen szegényes körülmények között igyekszik tanulni. Az oktatási rektorhelyettes szerint nem lesz könnyű a helyzet, biztos lesznek olyanok, akik nem tudják majd kifizetni a tanulmányaikhoz szükséges költségeket. A szakember azt valószínűsíti, hogy bizonyos szakokon – ilyen lehet például a bölcsész és a tanári szakok – a kormányzat által megadott, határok közt mozgó összegekből biztos, hogy a minimumot tudják majd elkérni. Az oktatási rektorhelyettes aki egyébként a jogi karon oktat, nagyon kevésnek kevésnek tartja a jogászoknál az államilag finanszírozott keretszámokat, de egyelőre nem tudja megjósolni, milyen hatással lesz ez majd a jövőben.
Megbillenő egyensúly
Súlyosan érintik a bölcsészkart az új keretszámok – mondta a kar dékánja. Dr. Csernus Sándor stratégiailag is jelentősnek nevezte, hogy szerinte az új keretszámokkal megbillent a korábbi szerinte „egészséges egyensúly” a különböző szakterületek között. A dékán szerint az olyan , a bölcsészkaron oktatott tárgyakban, mint például a magyar vagy a történelem, amelyek nemzeti értékeket is képviselnek „komoly deficit” lesz. A dékán úgy véli: ha van egy kiegyensúlyozó szándék a kormányzat részéről, akkor lehet javítani a pozíciókon, de egyelőre sok az ismeretlen. „ Az egyetlen biztos pont a kiszámíthatatlanság, mindig rosszabb érkezik, mint amit várunk” -mondta. A dékán legutóbbi információja szerint a bölcsészeknél nem lesz lehetőség a részbeni állami finanszírozásra. Ami pedig az önköltséget illeti, azt mondta: az egyetlen jó hír, hogy a ezt legalább nem emelték meg, viszont szerinte nem kérhetnek a képzésért túl sokat, mert már most is van számos olyan diák az önköltségesek közül, akit ugyan felvettek, de nem iratkozott be, mert nem bírta anyagilag.
