Belföld
Kisebbsegek-egyre-tavolabb-a-parlamenttol-(1024x768).png (purosz alexandrosz)

Kisebbségek: egyre távolabb a parlamenttől?

24.hu
24.hu

2011. 12. 15. 06:00

Az új választójogi törvénytervezet rendezni kívánja a kisebbségek parlamenti képviseletét, kérdés, sikerül-e ezt úgy megoldani, hogy az érintettek is elégedettek legyenek.

 

Kisebbségi vezetők ugyanis attól tartanak, hogy a feltételek miatt legfeljebb egy-két mandátum szerezhető majd meg, erre is esetleg csak a nagy lélekszámú roma és német közösség lesz képes. A kisebbségi vezetők egy része azt is kifogásolja, hogy a kisebbségiek csak egy listára szavazhatnak a nemzetiségire, vagy a pártlistára. Szerintük nem szerencsés versenyezniük a pártokkal és igazságtalan is, mert mindannyian magyar állampolgárok, bele szeretnének szólni az ország ügyeibe is, nem csupán a sajátjukba, így viszont arra kényszerülnek, hogy választópolgári vagy kisebbségi identitásuk szerint döntsenek.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezete szerint dönteniük kell a kisebbségi  választóknak, hogy a nemzetiségi listára, vagy az országos pártlistára szavaznak-e majd.

A nemzetiségiek is magyar állampolgárok

Az országosan és helyileg is az egyik legkisebb lélekszámú közösség, a görögök szegedi önkormányzatának elnöke szerint ezzel a kisebbségi emberek állampolgári jogai csorbulnak. Purosz Alexandrosz azt mondta: a nemzetiségiek magyar állampolgárok is, így az ország dolgaiba is bele akarnak szólni, nem csupán  a sajátjukba, ezért nem tudja felfogni, és nem ért egyet a törvényjavaslat logikájával.

Kisebbségek: egyre távolabb a parlamenttől? (purosz alexandrosz)

A szegedi elnök szerint a mostani törvényjavaslattól még az eddigi rendszer is jobban működött, mert a kisebbségek nem tudnak majd versenyezni a pártokkal. Purosz Alexandrosz úgy vélte: azzal, hogy a hazai kisebbségeknek csak egy listára szavazhatnak, magyar állampolgár létükre gyakorlatilag olyan státuszba kerülnek, mint a határon túli magyarok. A szegedi görög elnök borúlátó. Szerinte túl azon, hogy a kisebb létszámú nemzetiségiek nem tudják majd összeszedni a parlamenti képviselethez szükséges szavazatokat, azt is kétli, hogy a kisebbségi választók a döntéskényszer miatt támogatják majd a nemzetiségi jelölteket. Szerinte megvan a valószínűsége, hogy a kisebbségiek is inkább a pártlistára voksolnak majd, hogy azzal az indokkal, hogy az országos ügyekbe is beleszólhassanak.

Csak a romák és a németek

A nagyobb létszámú nemzetiségnek számító románok országos önkormányzatának elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a hazai kisebbségiek mindannyian magyar állampolgárok is egyben, és szerinte igazságtalan, hogy a pártokkal kell majd versenyezniük a választásokon. Kreszta Traján úgy vélte: a nemzetiségek parlamenti képviselete „egyre távolabb került.” Ezt azzal indokolta, hogy a számítások szerint 15-20 ezer voksot kell összegyűjteni ahhoz, hogy képviselőt juttassanak a parlamentbe. Erre pedig szerinte legfeljebb csak a romák és a németek képesek.. A Magyarországi Románok Önkormányzatának elnöke rossz  üzenetnek tartja Kövér Lászlónak (FIDESZ) azt a javaslatát is, amely egy közös listát javasol a kisebbségeknek. Kreszta Traján szerint ez ugyan elméletben növelhetné a kisebbségi mandátumok számát, de kivitelezhetetlen megegyezési kényszert szülne. Az elnök kiemelte: a hazai kisebbségek területileg is elkülönülnek és mindenki „ a maga gondját cipeli”, melyek különbözőek. Példaként említette, hogy nem mindegyik hazai nemzetiségnek van kiterjedt intézményhálózata, a kulturális autonómia területén sem tartanak egyforma szinten, azaz mindegyik kisebbségnek más a súlya. Így a románok országos önkormányzatának elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy egy-két nemzetiségi honatya képviselje a hazai tizenhárom kisebbség érdekeit az Országgyűlésben.

Kreszta Traján utalt arra is, hogy a kisebbségek hazai parlamenti képviseletének megoldása gyakorlatilag a rendszerváltás óta húzódik, és szerinte az eddigi törvények csak „toldoztak-foltoztak” rajta, de nem rendezték a problémát. Kreszta Traján szerint ez most sem változott. Kreszta Traján szerint mindegyik nemzetiségnek egyformán kellene biztosítani a parlamenti képviselet lehetőséget.

A romákat külön kéne kezelni

A legnagyobb hazai kisebbség egyik vezetője, Várnai Márton, az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese nem gondolja, hogy külön előnyt kellene nyújtani minden kisebbségeknek. Szerinte a  romákat külön kellene választani a többi hazai kisebbségtől és ennek alapján, létszámuk nagysága, „probléma világuk alapján” szükséges képviseletüket megoldani a parlamentben. Ugyanakkor úgy vélte: „a parlamentben helyet foglalnak a kisebbségek kiválóságai, még ha nem is kisebbségi mandátumnak hívják eredőjüket.” Várnai Márton attól azonban tart, hogy a legnagyobb lélekszámú romák esetében is csak egyetlenegy képviselő kaphat majd helyet a Parlamentben, amely szerinte nem lenne igazságos.

Várnai Márton szerint a legfelháborítóbb az, hogy a törvényalkotó a népszámlálási adatokra aspirált, miközben azon a kisebbségi identitás bevallása nem volt kötelező. Az elnökhelyettes úgy vélte: azokon a településeken, ahol csekély, a népszámlálási adatokhoz igazított limitet el nem érő a kisebbségek száma, ott ki sem írják majd a kisebbségi választásokat. Várnai Márton szerint is miután 15-20 ezer szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez, az is félő, hogy a töredékszavazatok miatt mandátumok vesznek majd el. Az elnökhelyettes sem támogatja a Kövér László-féle közös lista javaslatot. Az elnök szerint ez méltatlan helyzetbe hozná a kisebbségeket, mert minden kisebbségnek “más a probléma világa”, mások a szempontjai, szerinte ez arra jó, hogy „még inkább ne legyen közöttük konszenzus semmiben.”

A törvényjavaslat parlamenti vitájában Szászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotásával a kormány hármas feladatnak kíván megfelelni. Egyrészt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló korábbi törvény elfogadása óta szerzett tapasztalatokat akarják megjeleníteni. Emellett biztosítani akarják, hogy a nemzetiségi jogok összhangban legyenek a többi jogszabállyal, végül pedig minél nagyobb arányban korlátozni szeretnék a nemzetiségi jogokkal való visszaéléseket.

Meg kell előzni az etnobizniszt

Kaltenbach  Jenő, volt kisebbségi ombudsman, a szegedi egyetem közigazgatási jogi és pénzügyi jogi tanszékének vezetője, aki 2005-ben számos javaslatot tett a témában,  azzal, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok kiemelt jogot kapnának a jelöltállításra az praktikus, miután ők elvileg az egész közösséget képviselik. A volt biztos szerint ha kinyitnák a jelöltállítás lehetőségét az kétszeres veszéllyel is járna. Egyrészt megnyílna az út a sokat kárhoztatott etnobiznisz előtt, másrészt szétaprózná a szavazatokat, különösen a romáknál, és így senki nem jutna a parlamentbe.

Kaltenbach-Jeno(280x186).png (kaltenbach jenő, lmp)

Kaltenbach Jenő szerint is ugyanakkor a pártokkal konkuráló szavazás arra kényszeríti a választót, hogy vagy választópolgári, vagy kisebbségi minősége között válasszon, ami bizonyos értelemben diszkriminációhoz vezet, vagy legalábbis ellentmond a pozitív diszkrimináció elvének.

A volt biztos is azt jósolja, hogy mandátumszerzésre valószínűleg csak a cigányoknak és esetleg a németeknek lesz esélyük a választásokon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.