Belföld

Apránként bontaná a homofóbia bástyáit

Dobos Sándor
Dobos Sándor

újságíró. 2011. 12. 11. 07:30

Pozsonyban 1500 ember előtt kiáltotta a levegőbe, hogy magyar és meleg. Szeretne leülni a parlamenti pártok képviselőivel, de tudja, hogy ez nem fog sikerülni. Ő is készül a 2012-es budapesti EuroGamesre, a meleg világjátékokra. A hazai LMBT szervezetek egyik legaktívabb tagja, pedig még csak 23 éves. Rózsa Milánnal beszélgettünk.

Rózsa Milán (Rózsa Milán)
Fotó: Berecz Valter

Sopron mellől származik, de csak Szegeden, az első egyetemi évek alatt kezdett el melegként élni. Miután kimondta, amit ki kell, szabadabban él. Ma már Budapesten jogot hallgat, dolgozik a Budapest Pride rendezvénysorozatot szervező Szivárvány Misszió Alapítványnak, ügyvivője a hat szervezetet tömörítő LMBT Szövetségnek, és nemrég csatlakozott a 2012-es EuroGamest szervező Friss Gondolat Egyesület munkájához. Az Ügyért él.

– Nem féltek?

– Kevesebb félelemmel várhatjuk az EuroGamest, mint akár egy felvonulást, ugyanis ez egy sportesemény lesz, más kategória.

– A felvonuláson fél napig, az EuroGamesen viszont 5 napon át lehet „buzizni”.

– Ugyanúgy lesz rendőri védelmünk, ha egyáltalán szükség lesz rá. Egyedül a felvonulás képes arra, hogy magához vonzza az ellentüntetőket, már csak azért is, mert a politika is eszközként kezeli. Egész évben vannak meleg bulik, beszélgetések, ahol nincsenek atrocitások. Ilyen még nem volt nálunk, így nem is tudnak rá készülni.

– Ha megtudják, hogy lesz, akkor tudnak. Mennyire akarjátok kommunikálni az eseményt?

– Mindenképpen, már az előzetes sajtótájékoztatóról is sokan beszámoltak, ami épp az Icons Cup nevű, Milánóból eredő, melegeknek rendezett focikupa idején volt. Az egy kisebb erőpróba volt a szervezőknek, jól is sikerült. 2009-ben nyerte meg a Friss Gondolat Egyesület a szervezést, első kelet-közép-európai ország szervezeteként. Épp emiatt és a hazai politikai változások miatt is, elég nagy figyelmet kapunk. Kicsit más kontextusba kerül az EuroGames, mint ahogy máskor és máshol szokott.

– Állatorvosi ló lesz a budapesti Játékok…

– Mondjuk. Ha Magyarországon belefog valaki egy LMBT esemény megszervezésébe, tudnia kell, hogy az sosem lesz egyszerűen csak egy esemény. Politika is egyben, hiszen egy olyan közönségnek szól, olyan közönséget érint meg – nem kizárólagosan persze –, amelyet nem fogadnak el. Egy felmérés szerint egy átlag magyar 5-6 százaléka ismer meleget, ez elég kevés.

Rózsa Milán (Rózsa Milán)
Szerinte egy LMBT-esemény szervezése Magyarországon politika is egyben

Fotó: Berecz Valter

– Magyarul még azt sem valljuk be, hogy ismerünk meleget, nemhogy azt, ha éppen mi is azok vagyunk. Számíthattok a kérdésre, miszerint miért kell meleg sportesemény, amikor a hagyományos olimpián is vesznek részt meleg sportolók?

– A sport ez esetben cél és eszköz is egyben, hiszen a lényeg az, hogy jól érezzük magunkat. Ne feledjük, hogy egy nemzetközileg elismert sporteseményről beszélünk, amely 1992 óta ezzel a szabályzattal zajlik. Nem egy kisstílű bohóckodásról van szó. A sport egy integráló felület, itt is meg lehet mutatni, hogy egyáltalán nem vagyunk mások.

– Segítene az ügyön, ha egy magyar sportoló bevallaná másságát.

– A sport mindig is a homofóbia egyik utolsó bástyája, hiszen jobban kiütköznek a nemek közötti különbségek. Nehéz betörni erre a területre. Persze, örülnénk, ha egy nemzetközi tekintélyű sportolóról – akár itthon – kiderülne, de csakis azért, hogy lássák, mennyire nem számít a mindennapokban, ki meleg és ki nem az.

– Indulsz valamelyik sportágban?

– Nem, maradok a szervezésnél.

– Meglep, mert te mindenben benne vagy…

– Igen, beszippantott ez az aktivizmus. Ahol tudok segíteni, ott mindig ott vagyok.

– Nem tartod szélmalomharcnak az ügyért kiállást?

– Tudom, hogy itt nincsenek azonnali eredmények, de idővel talán megtérül a befektetett energia. Az apró dolgoknak is örülni tudok, mert ha nem így tennék, felmorzsolódnék.

– És az apró csalódások?

– Akadnak. Főleg a közömbösség és az, amikor minden évben ugyanúgy el kell mondanunk a felvonulás lényegét, valamint az, hogy figyelnünk kell, nehogy elferdítsék azt, amit mondunk. Egyre inkább úgy érzem, más eszközökkel, másként kell kommunikálnunk.

– Az első előbújás a Coming out day keretein belül tíz percig tartott a Parlament előtt. Ez inkább egy nagyobb csalódás volt, nem?

– Eddig nem fordítottunk elég figyelmet a nemzetközileg jegyzett Coming out Napra, ahogyan a Homofóbia elleni világnapra sem. Utóbbi kapcsán minden évben van egy konferencia, és ennek eredményeként jelenik majd meg december 12-én Takács Judit, az MTA Szociológia Intézetének igazgatója szerkesztésében a Homofóbia Magyarországon című könyv. Nálunk szinte csak a Pride felvonulás híre jut el az emberekhez. Többször felvetettem, jó lenne, ha a két említett napon is jelentkeznénk valamivel. Számos rendezvény volt aznap, a Parlament előtt a nap végén szimbolikusan előbújtunk. Nem az számít, hányan voltunk, hanem az hogy egyáltalán ott voltunk, bekerültünk a hírekbe, volt egy jó üzenete. Kihangsúlyoztuk, hogy amikor előbújunk, nem a hálószobatitkokat teregetjük ki. Visszatérve a felvonulásra. Sokszor még a kereskedelmi csatornák is rosszul hangsúlyoznak, hiszen nem csak homoszexuálisok vonulnak ilyen alkalmakkor.

Rózsa Milán (Rózsa Milán)
Nem hagyta magát az egyetemen – nehéz lesz a szóbeli vizsga…
Fotó: Berecz Valter

– A szélsőségek, a skatulyák érdeklik az embereket…

– Azt terveztem, ha idén jönnek transzvesztiták, esetleg extrém öltözékű fiúk, a kezükbe nyomok egy táblát, amire az van írva: „Nem minden meleg néz ki így!” Nem jöttek, így elmaradt ez a trükk.

– Majd jövőre.

– Jövőre én leszek az, aki nagyon kirívóan fog felöltözni, és amikor megkérdezik majd, hogy miért, azt fogom mondani: „Ti azért jöttetek ide, mert én kirívóan öltözködöm, magyarul a többiek nem így néznek ki”. Csak apró ötletekkel lehet formálni az embereket. Ilyen lehetne a rendezvény nevének megváltoztatása.

– Miért kell megváltoztatni a nevét?

– Mert a Meleg Méltóság Menet elnevezés nem fedi a valóságot. Egyrészt nem csak melegek vonulnak, másrészt mi valójában a sokszínűség elfogadásáért megyünk az utcára. Nemcsak rólunk szól, hanem mindenkiről: zsidókról, romákról éppúgy. Most olvastam egy felmérést, a jogászhallgatók kétharmada szerint a romák nem magyarok, és ezt ránk is olykor rásütik.

– Ez egyfajta nyitás lenne, de akár el is veszíthetné az identitását az esemény.

– Részt vettem az International Gay and Lesbian Association legutóbbi konferenciáján, ott is azt javasolták, lépjünk szövetségre másokkal, mert csak így lehetünk hatékonyak. Ezek laza, olykor alkalmi szövetségek, ügyek mentén. Amikor a szellemi fogyatékkal élőktől elvették a szavazati jogot, mondván nem tudnak racionális döntést hozni, meg kellett szólalnunk, hisz az emberek döntő része sem racionális, sokkal inkább érzelmi döntést hoz a szavazófülkében. Ugyanígy, amikor betiltották mondvacsinált okokra hivatkozva a szakszervezeti tüntetést, el kellett mondanunk a véleményünket, hisz először a miénket is betiltották. Az alkotmányozás elleni tüntetésen is egy színpadon voltak romák, a TASZ képviselői, a feministák, a melegek. Ez egy jó kezdet, ennek van értelme.

Rózsa Milán (Rózsa Milán)
“Jövőre én leszek az, aki nagyon kirívóan fog felöltözni”
Fotó: Berecz Valter

– Felléptél a pozsonyi felvonuláson, beszédet is tartottál. Mit mondtál?

– A két ország közötti feszültség nő. Mindenképp mentünk volna, de ez a tény csak felbátorított minket. „Sziasztok, Milán vagyok. Magyar és buzi” – így kezdtem a beszédet szlovákul. A többi, amit mondtam, már nem is volt annyira érdekes. Utána sokan megkerestek, a helyi sajtóban is átment az üzenet. Ez volt a fontos.

– Akkor le is tetted a névjegyed…

– Ha mentünk volna Belgrádba, ugyanúgy elmondtam volna ezt szerbül. Nagyon jó érzés támogatni egymást.

– Többször említetted már a politikát, hiszen ügyek mentén gondolkodsz. Érdekel a pálya?

– Attól függ, mit tekintünk politikának, és egy politikus mit csinál.

– Sok aktivistából lett politikus.

– Én csak emberi jogokkal foglalkoztam eddig, maradnék egyelőre aktivista, de tudom azt, hogy ha valamit szeretnénk elérni, akkor egy idő után valakinek ott kell ülni a parlamentben, aki az érdekeinket képviseli. Eddig csak kértem a politikától, nem sokat adott. Még túl fiatal vagyok és képzetlen ahhoz, hogy politikus legyek. Most csak az Ügy érdekel.

– Például a törvényi háttér kérdése. Elégedett vagy?

– Egyáltalán nem, miközben a jognak legtöbbször szimbolikus jelentősége van, hiszen hiába fektetjük le, hogy a munkahelyeken nem lehet megkülönböztetni senkit, ettől még bárkit megalázhatnak, vagy épp megverhetnek az iskolában. Ezeket nem tudjuk törvényekkel kezelni. A két évvel ezelőtti, bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségének törvénybe iktatása egy nagy előrelépés volt, de még messze nincs jogegyenlőség. Ha az lenne, akkor sem érne véget a mi munkánk, ugyanúgy foglalkozni kell az emberekkel. Az Alkotmányban lefektették, hogy a házasság férfi és nő között jöhet létre. Ez visszalépés. Ez a passzus a fundamentalista törpepárt, a KDNP „érdeme” lehet. Ők sokat tesznek azért, hogy visszahozzák a teljesen irracionális, konzervatív eszméket. Még az alkotmányozás előtt volt egy levelezésünk Szájer József EU-parlamenti képviselővel, aki biztosított minket, hogy a család és a házasság fogalmát nem mossák majd össze törvényi szinten. Ehhez képest kijött az új családvédelmi törvénytervezet a napokban, amelyet három KDNP-s képviselő jegyez. Ebben meghatározzák, hogy a család alapja a házasság. Nos, ez, mint tudjuk, teljesen távol áll a valóságtól a heteroszexuális párok esetében is. Nem lehet a házasság az egyetlen opció, sokan például azon kívül vállalnak gyereket.

– Amikor a gondolataid elmondod különböző konferenciákon vagy éppen most, mindig ilyen élesen fogalmazol bizonyos pártokkal kapcsolatban? Nem félsz?

– Nem, nincs benne félelem. Hogy kimondom, hogy a három KDNP-s, aki beadta a családvédelmi törvény tervezetét, az inkább adja vissza a doktori címét? Nem, nem félek ettől, sőt.

Rózsa Milán (Rózsa Milán)
Pozsonyban futottak utána – gratulálni
Fotó: Berecz Valter

– Ültetek egy asztalnál, mondjuk a kereszténydemokratákkal?

– Még nem, de szerintem nem is fogunk.

– Miért nem? Kezdeményeztétek?

– Mi mindenkivel le szeretnénk ülni, ez a szövetségünk egyik alapelképzelése. Nem vagyunk pártorientáltak. Ezzel együtt apró ügyekben szeretnénk előrehaladni. Onnantól kezdve, hogy az óvodában ne mondják meg, hogy ki, mivel játsszon, odáig, hogy engedélyezzék az egyetemi meleg klubok megalakulását vagy épp az esélyegyenlőségi törvény hatályát terjesszék ki az egyetemistákra és a főiskolásokra is. A 2003-ban elfogadott törvény meghatározza, hogy az 50 főnél több embert foglalkoztató munkáltatónak kötelező esélyegyenlőségi tervet elfogadnia. 16 kategória van, a munkáltató választhatja ki, mire fogadja el a tervet, lehet, hogy épp a szexuális orientációra vonatkozó passzust kihagyja. Nem nagyon látom azt, van-e utókövetés, hogy készen vannak-e ezek a tervek. A legtöbb egyetemnek vagy lejárt ez a dokumentuma, vagy a hallgatókra nem vonatkozik, hiszen ők nem munkavállalók. Sok apró dologban kellene eredményt elérni. Van egy nagy vár, amelynek sok bástyája van. Minél többet le szeretné(n)k dönteni, egyenként. Aztán egyszer csak összeomlik ez a homofób, diszkriminatív építmény.

– A romvár is lehet népszerű…

– Azt látjuk, hogy mostanában a törvénykezés szintjén nem sok mindent fogunk elérni. Alulról kell építkezni. Szorgalmaznám például egy melegbarát tanárok szövetsége megalakítását. Az ELTE-n a második napomon az egyik előadó a férfi és a nő házasságáról beszélt, majd miután odamentem hozzá elmondani a véleményem, a szünet után azzal folytatta, hogy elnézést kért, ha valakit megsértett. Kicsit gúnyos volt, de nem baj, mert lehet, hogy öten, hatan elgondolkodtak az előadás után. Az Ügy megér annyit, hogy a szóbelin esetleg nehezebb kérdéseket fogok kapni.

– Amikor hívtalak, mondtad, hogy nem szeretnéd, ha a cikk rólad szólna, mert az ügy fontosabb. Ez nem ellentmondás? Hiszen hogyan, ha nem az egyénen keresztül kell bemutatni a problémát…

– Persze, ezzel mindig bajban vagyok. A lényeg, hogy nem hajtok semmilyen címre, nincsenek személyes céljaim. Azzal, hogy elfogadom magam, nem tudnak rést találni rajtam sem a munkahelyemen, sem másutt. Ezt tudom másoknak is ajánlani. Egy biztos: soha senkit nem fogok kihúzni a szekrényből. Maximum támogatni fogom, hogy jöjjön ki.

Sportot és pénzt hozunk Magyarországra
A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség tagjainak szervezett sport világjátékokat 14. alkalommal rendezik meg jövőre, első alkalommal a volt szocialista országok valamelyikében.
Az amatőr sportesemény több mint tízezer embert mozgat majd meg, nem mellékesen minimum 1,5 milliárd forintot hoz az országnak.
„Mások is pályáztak a rendezésre, például Manchester, de próbálkozott Valencia is. Aztán ahogy haladtunk a döntés meghozataláig, már lehetett tudni, hogy nekünk van a legnagyobb esélyünk a győzelemre” – mondja Bolyán András, a szervező Friss Gondolat Egyesület elnöke, aki érthetően boldog, hogy az ötnapos színes sportesemény egy eszköze lehet az elfogadást hirdető missziónak.
„Persze, ez egy óriási üzleti lehetőség is a sport mellett, Antwerpen például 2007 után 2013-ban is rendezőként lesz jelen, a nyugati önkormányzatok öntik az eurómilliókat a rendezésbe, hiszen tudják, többszörösen térül meg a befektetés. Mi 1,5-1,8 milliárd forintot adunk az EuroGames-szel az ország költségvetésébe úgy, hogy semmilyen állami támogatást nem kapunk.”
A versenyre 3800 sportoló (90 százalékban Európából), 2200 fős kíséret érkezik, emellett 4000 látogató várható az öt nap során. Az EuroGames költségvetése hozzávetőlegesen 159-170 millió forint, ennek bő felét a regisztrációs díjakból fedezik, a többit pályázatokból, EU-s támogatásokból, valamint szponzoroktól teremtik elő.
„Várjuk az LMBT közösség felé nyitó vállalkozások támogatását, ez számukra is egy nagy lehetőség. Hogy a mieink hogy szerepelnek majd? Az eddigi játékokról jó pár aranyat elhoztunk, most kérdés, a szervezés mennyire emészti majd fel az erőinket. Azért nem adjuk fel hazai pályán” – teszi hozzá Bolyán András.
2012. június 27. és július 1. között 18 sportágban (a többi közt labdarúgás, tollaslabda, kosárlabda, úszás, asztalitenisz, versenytánc, röplabda) mérik össze tudásukat az amatőr sportolók a főváros több pontján.
A versengés mindenki számára nyitott. Az EuroGames 2012-t – amelyről ide kattintva, a Játékok honlapján lehet tájékozódni – öt konferencia és több mint 50 kulturális rendezvény kíséri.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.