Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép párt megalakítását jelentette be Gyurcsány Ferenc szombaton Budapesten. A volt miniszterelnök közölte, hogy a pártot formailag a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva.
A volt miniszterelnök – miután közölte, hogy távoznak az MSZP-ből, mivel annak átalakítására az elmúlt egy évben tett erőfeszítéseiket kudarcosnak ítélik – elmondta, hogy pártjukat formailag a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Ezt azzal indokolta, hogy a pártok bejegyzéséről az ügyészség mondhatja ki a végső szót, ők pedig nem bíznak Polt Péter legfőbb ügyészben. Szavai szerint a Demokratikus Koalíció a szabadság és a szolidaritás pártja lesz.
A DK-frakció tagjai: Gyurcsány Ferenc, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván.
A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: a frakcióalakításhoz nem kértek engedélyt a Ház vezetésétől, és számítanak arra, hogy politikai ellenfeleik “nemtelen eszközökkel” próbálják majd döntésüket ellehetetleníteni.
Gyurcsány Ferenc már csütörtökön, miután Mesterházy Attila pártelnökkel tárgyalt, azt mondta: lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy a Demokratikus Koalíció távozik az MSZP-ből, mint hogy marad.
A volt miniszterelnök azt is világossá tette, “egy gombostűt se” visznek magukkal az MSZP-ből, és ebben az esetben lemond a Táncsics Alapítvány vezetéséről.
A szombati bejelentést az MSZP elnöke úgy kommentálta szerinte pártja erősebb lesz a Demokratikus Koalíció kiválása után, mert nem a párt belső vitáival foglalkoznak ezután – jelentette ki Mesterházy Attila szombaton az MSZP Országos Választmányának ülése után.
A választmány elfogadott egy kilenc pontos határozatot is, amelyben egyebek között felszólítják “azokat a képviselőket (országgyűlési, önkormányzati képviselőket), akik Gyurcsány Ferenccel kívánnak távozni az MSZP-ből, hogy mandátumukat adják vissza az őket jelölő szervezeteknek”. Mesterházy Attila ugyanakkor megerősítette, hogy mivel az országgyűlési képviselők megválasztásuk pillanatától maguk rendelkeznek mandátumukról, ezért ez csak egy politikai felszólítás, ha maguktól nem mondanak le mandátumukról, akkor nincs eszköze az MSZP-nek arra, hogy ezt kikényszerítse. Az MSZP elnöke egyébként sok sikert kívánt Gyurcsány Ferencnek “ahhoz a munkához, amibe belekezdett”.
A frakciónak szembe kell néznie azzal is, amint arra Juhász Attila, a Political Capital elemzője felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés házszabálya nem teszi lehetővé, hogy a DK MSZP-ből kivált tagjai azonnal frakciót alakíthassanak, erre fél évet várniuk kell. Elmondta: legvalószínűbbnek az látszik, hogy az MSZP és a DK a szocialisták jelenlegi, 10-20 százalék közötti szavazótáborán osztoznak majd, arra szerinte nincs garancia, hogy a szakítás lendületet adna a két tömörülésnek.
A szombaton megalakuló Gyurcsány-párt egy éves vajúdás eredménye, noha már egy évvel ezelőtt is pontosan látni lehetett, hogy a Demokratikus Koalíció Platform párt a pártban – írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója a pártszakadást elemző az Hír24-en olvasható cikkében. A politológus szerint a mostani pártalakulás legkomolyabb következménye az MSZP baloldali monopóliumának megtörése lesz. Az elmúlt húsz év azt bizonyítja, hogy ez a monopolhelyzet szinte időtlennek tűnt, köszönhetően a már fentebb kifejtett platformos szerveződésnek és persze a még régebbről származó hagyományoknak – írja elemzésében.
