A Kepzesinfo.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített felmérésben csaknem valamennyi megkérdezett (93 százalék) egyetértett azzal, hogy folyamatosan képeznie kell magát annak érdekében, hogy versenyképes legyen a munkaerõpiacon. Majdnem mindenkirõl el is mondható, hogy élete során (iskolai tanulmányain felül) legalább egyszer részt vett valamilyen képzésen vagy tanfolyamon. A látogatott képzéstípusok között – nem meglepõen – a jármûvezetõi tanfolyam a leggyakoribb (69 százalék), igen magas azonban a szakmai vagy felnõttképzésen (OKJ-s tanfolyamok, akkreditált képzések) részt vevõk aránya (56 százalék) is. Utóbbiak közönsége jellemzõen a 45 év feletti korosztályból (62 százalék), és a 300 ezer forint feletti fizetéssel és/vagy diplomával rendelkezõk közül kerül ki.
A nyelvtanfolyamok 33 százalékkal a harmadik helyre szorultak, itt a fiatalság dominál (a 35 év alattiak 2/5-e jelölte meg), valamint szintén a magas jövedelemmel és a diplomával rendelkezõk. A kezdõ vagy haladó számítógép-kezelõi vagy informatikai képzéseken leginkább az idõsebbek vesznek részt, és elsõsorban azért iratkoznak be, mert diploma vagy külföldi munkavállalás miatt szükségük van rá.
Az új generáció felismeri a tanulás fontosságát
A 18-24 év közötti korosztály tagjaira átlagban 1,5 tervezett tanfolyam jut. Ha végzettség szerint vizsgáljuk, elsõsorban az érettségizettek tanulnának továbbra is (69 százalék), de magas ez az arány a diplomások esetében is (65 százalék).
Ugyanakkor az államnak, illetve a munkaadónak is nagy szerepe van abban, hogy valóban beülünk-e újra az iskolapadba: a lakosság harmadát – jellemzõen az alacsony státusúakat – csak akkor érdekli egy tanfolyam, ha azt a munkáltató és/vagy az állam támogatja.
Erre kétféle lehetõség is van. Egyfelõl képzési hozzájárulás formájában, másfelõl a munkáltatók számára biztosított szakképzési hozzájárulásként. A felmérésbõl az is kiderül, a megkérdezettek 87 százaléka akkor is képezné magát, ha meg lenne elégedve az aktuális állásával.
A nõk szívesebben beülnek az iskolapadba
Tízbõl hét nõ érdeklõdik a tanfolyamok iránt, míg a férfiaknál ez az arány 57 százalék. A jövedelemmel nem rendelkezõk (akik között nagy arányban vannak a jelenleg is iskolai tanulmányokat folytató fiatalok) több mint 4/5-e tervezi, hogy képzésen vesz részt, õket követik a magas jövedelmûek 2/3-os aránnyal.
A tanfolyami részvételt tervezõk fele a szakmai és felnõttképzés iránt érdeklõdik, õk ennek fõ okaiként az át- és/vagy továbbképzést jelölték meg. Ezzel szemben a nyelvtanfolyamok iránt érdeklõdõk (48 százalék) legtöbbje hobbiból, kikapcsolódásképpen tanulna nyelveket. Érdekesség, hogy mindkét esetben minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál jellemzõbb, hogy tovább képezné magát.
A korábban elvégzett tanfolyamok esetében változatos szempontok alapján választottak a megkérdezettek. A Kepzesinfo.hu adatai szerint a nyelvtanfolyamoknál az ár (42 százalék), a mûvészeti és jármûvezetõi oktatás esetében a helyszín (43, illetve 40 százalék), személyiség- vagy képességfejlesztésben az ismerõs véleménye számított a leginkább (27 százalék), míg a kezdõ vagy haladó számítógép-kezelõi vagy informatikai kurzusok, valamint a szakmai vagy felnõttképzésen részt vevõk elsõsorban a képzés elvégzése utáni igazolás alapján döntöttek.
A jövõbeni tanfolyamok esetében azonban már jóval nagyobb az árérzékenység: a válaszadók háromnegyede legfontosabb szempontként a tanfolyam árát jelölte meg, különösen a jármûvezetõi és a nyelvtanfolyamok esetében (85, illetve 79 százalék).
