A köztársasági elnök a “sors kegyének” tartja, hogy aláírhatta az új alkotmányt. Schmitt Pál úgy érzi, ezt “minden magyar nevében” tette. Reményei szerint több generációnak készült az alaptörvény, amit ő korszerűnek, európainak, magyarnak és közérthetőnek tart.
Mint mondta: nem fordult meg a fejében, hogy azt ne írja alá, egyszerűen nem volt oka az aláírás megtagadására. Ráadásul ő úgy véli, ez az alaptörvény nem szorul védelemre, bár ha kell, kész kiállni is mellette. “Az új alaptörvény jó, teljes körű, koherens, mindenki számára biztosítja az emberi méltóságot és környezetében a rendet”.
A köztársasági elnök ezen túl abban is bízik, “az egész nemzet úgy érzi, hogy az alaptörvénnyel Magyarország is újjászülethet. “Az új alaptörvény jogfolytonosságot vállal a történelmi alkotmánnyal, azaz most kerülnek vissza az eredeti kerékvágásukba a dolgok” – tette hozzá.
A jövőről szólva Schmitt Pált bizakodással tölti el, hogy az ellenzéki pártok már most jelezték részvételi szándékukat a sarkalatos törvények vitájában, amelyben “harcosságot” vár, hiszen “minden érv, minden javaslat számít”. Az államfő emlékeztetett rá, hogy az aláírást követő beszédében is arra kérte a többséget, “figyeljen oda a kisebbség véleményére, mert csak úgy tud aztán az egészért felelősséget vállalni”.
