Belföld

A szocik kizárják magukat a Parlamentből?

Az alkotmányozástól távol maradó pártok – az LMP és az MSZP – képviselői most nem tesznek esküt az új alaptörvényre. Illetve lehet, hogy mégis. Egyedül az a nem túl elegáns megoldás kényszerítheti őket a ciklusközi aktusra, ha a parlamenti kétharmad belefogalmazza a szövegbe: csak az lehet képviselő, aki esküt tett a hatályos alkotmányra. És persze az is kérdés: mi lesz a következő választások után a képviselői esküvel. Frakcióvezetőket, alkotmányjogászt és politológust kérdeztünk.

Az MSZP képviselői nem tesznek esküt az április 25-én minden bizonnyal életbe lépő új alkotmányra – ez derült ki Mesterházy Attila múlt szombaton, a Népszavában megjelent interjújából. „Mi esküt tettünk már az alkotmányra – a jelenleg érvényben lévőre -, ennek alapján kaptuk a mandátumunkat. Nincs szükség új eskütételre” – így fogalmazott a pártelnök.

Schiffer András hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak. A Lehet Más a Politika frakcióvezetője szerint alkotmányozás címén „műbalhé, cirkusz, figyelemelterelés” zajlik az Országgyűlésben. „A hatályos jogszabályok alapján nem vagyunk kötelesek esküt tenni az új alaptörvényre, és nem is látom ennek szükségét. Ezért a kérdéssel nem vagyok hajlandó foglalkozni.”

Lövétei István alkotmányjogász szerint nincs jogi következménye annak, ha a képviselők egy része nem „frissíti” esküjét. „Hacsak a parlamenti kétharmad nem ír bele egy olyan bekezdést az alkotmányba, miszerint kizárólag az lehet országgyűlési képviselő, aki esküt tett a hatályos alkotmányra.”

Ez esetben mit tesz az LMP?

„Ez esetben az LMP kialakítja majd az álláspontját” – ad pragmatikus választ Schiffer András.

Kíváncsiak vagyunk Mesterházy Attila véleményére is az ügyben – keressük a pártelnököt. (Hogy e kérdésről miként vélekedik Gyurcsány Ferenc, elolvasható itt.)

És legközelebb?

Ha sikerül is úrrá lenni a ciklusközi purparlén, előbb-utóbb a szocialista és a zöld képviselők is kénytelenek lesznek esküjükkel szentesíteni „Orbán alkotmányát”. Mégpedig a következő választásokat követően – legyen az előrehozott 2012-2013-ban, vagy rendes, 2014-ben. Az eskü szövege ugyanis már most tartalmaz az alkotmányra való utalást: „Én …, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem
ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem.”

Fantáziáljunk. Mi történne, ha az obligát „az alkotmányt… megtartom” félmondat közben demonstratívan csöndben maradnának az ellenzékiek, vagy csak simán elsunnyognák azt a pár szót?

„Az eskü akkor van letéve, ha azt a képviselő szabályosan végzi – mondja Lövétei István. – Ha kihagy belőle egy szakaszt, akkor az a képviselői eskü megtagadását jelenti. És ha nem tette le az esküt, akkor nem képviselő.”

E körülménnyel nyilván Schiffer András is tisztában van. „A következő választások után az akkor hatályos alkotmányra tesznek majd esküt a Lehet Más a Politika képviselői. Épp úgy, mint ahogy az 2010-ben történt. Mi nem a rendszer, hanem a Fidesz-KDNP ellenzéke vagyunk. Tiszteljük a törvényt, tiszteljük az alkotmányt, még akkor is, ha az eljárással, ahogy létrejött, vagy akár magával az alaptörvény tartalmával nem értünk egyet.”

mikor is?

Hogy a következő
választás mikor lesz, arról jó ideje zajlanak találgatások. Néhány
elemző úgy véli: Orbán „lezavarja” az alkotmányozást, majd sebtiben
elfogadtatja a sarkalatos törvényeket, aztán 2012-ben, a kétharmadhoz
képest szerényebb, de még létező többséggel a háta mögött előrehozott
választásokat tart – ezzel 2014-ről 2016-ra tolva ki mandátumát.

„Ez

legföljebb az országos politika népszerűségi hullámvasútjától
függetlenedni kívánó önkormányzati lobbi érdekét szolgálná – véli
Kiszelly Zoltán politológus. – De az elképzelés aligha találkozik Orbán

Viktor véleményével. Eleve kizártnak tartom, hogy a jövő év vége előtt
túleshet a törvényhozás a kétharmadot kívánó sarkalatos törvények
elfogadásán. Ráadásul Orbánnak nem érdeke kockáztatnia a jelen állapot
szerint 2014-ig meglévő kétharmados többségét.”

A politológus
felhívja a figyelmet arra, hogy a taktikázás visszaüthet. Francia
példával igazolja véleményét: parlamenti többsége és bizakodásra okot
adó közvélemény-kutatási adatok tudatában Jacques Chirac 1997-ben
feloszlatta a nemzetgyűlést, ám az előrehozott választásokon a
szocialisták győztek – „az emberek” büntették az ügyeskedést.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik