A pénteken kezdődő perben az ügyészég 12 vádpontban ismertette az előzetes letartóztatásban lévő férfiakkal szemben felsorolt vádakat; K. Árpádot, testvérét, K. Istvánt, P. Zsoltot, valamint Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják.
A vádirat szerint romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi kifejezett ellenszenvvel vélekedett a romákról, közülük ketten szélsőséges nézeteket valló csoportosulások tagjai voltak, vonzódtak a fegyverekhez, így támadásaikat a személyes indíttatás és a romák közötti félelemkeltés motiválta. A vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. A személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság is nagy szerepet játszott.
A dokumentumban az áll, hogy a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésben.
Az egyik segítő személye ismeretlen
A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában. Az ügyész azt mondta, K. Árpád, testvére K. István és P. Zsolt a romák elleni támadássorozatuk végrehajtásához nem tudtak fegyvert vásárolni, mert nem volt rá elég pénzük, és nem akarták, hogy később azonosíthatók legyenek, ezért úgy döntöttek, internetes hirdetéseket böngészve magánszemélytől rabolnak fegyvereket.
A vádirat szerint a három férfi és egy eddig még ismeretlen negyedik társuk két, fegyverre hasonlító tárggyal 2008. március 7-én éjjel kirabolt egy besenyszögi vadászt, majd őt, a feleségét és két gyermekét megkötözte. A támadásban hét vadászfegyvert és 25 lőszert, valamint egy mobiltelefont vittek magukkal. A vád szerint ezekkel a fegyverekkel követték el kilenc településen az összesen hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadásokat.
Az egyik férfi egy újfehértói nyilvános fülkéből hívta fel a hivatásos vadászt, ellenőrizve, hogy az általa hirdetett fegyver eladó-e még. A három vádlott még aznap előkészített egy Parabellum lőfegyverhez, valamint egy második világháborús, Luger gyártmányú pisztolyhoz hasonlító tárgyat, a lakásban lévők megkötözéséhez ragasztószalagot, a behatoláshoz pedig egy feszítővasat.
Éjszaka, amikor rátörtek az alvó családra, és a fegyvert a fejéhez tartva megkötözték a vadászt, a feleségét és 11, illetve 13 éves lányait, azt kiabálták, hogy rendőrségi akciót hajtanak végre, és a fegyverszekrény kulcsát követelték. Miután a kulcs elgörbült, a zárat nem tudták kinyitni, ezért felfeszítették, és elvitték az ott tárolt Mauser típusú, céltávcsővel felszerelt golyós vadászpuskáját, egy Fabarm Max 2 Bock típusú duplacsövű sörétes puskát, egy Franchi típusú félautomata sörtés vadászpuskát, valamint három másik, kisebb értékű, duplacsövű sörétes, és egy golyós vadászpuskát.
Az erőszakkal megszerzett fegyvereket Kiss István lakásába vitték, az egyik szobában az ágy alatt tették, de néhány hét múlva lakótársa észrevette a fegyvereket, ezért a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt hajdúszoboszlói, kutyatenyésztésre használt telkére vitték, és az egyik fedett kennelben zsákba csomagolva rejtették el őket.
A gyanúsítottak később eltávolították a fegyverekről a gyártási számot, majd átalakították őket: két fegyver csövét levágták, tusukat átalakították, a félautomata puskára pedig fegyverlámpát szereltek.
A fegyverekkel a következő négy hónapban több lőgyakorlatot tartottak, majd Kiss Árpád elhatározta, hogy a Mauser golyós puskát éles helyzetben is kipróbálja: 2008. június 2-ra virradóra, éjfél után 5 perccel, 260 méter távolságról kétszer, célzott lövéssel tüzet nyitott a debreceni menekülttábor második emeleti szobájának ablakára, amelyet az emeleten egyedüliként világított meg a szobában égő lámpa. A 214-es helyiségben egy szerb-montenegrói állampolgárságú roma házaspár lakott, de nem sérültek meg.
A vádirat szerint a menekülttáborra leadott lövések után a vádlottak célzott támadásokat indítottak a rabolt fegyverekkel romák által lakott települések házai, majd kimondott személyek ellen
Az első támadások
A három vádlott sajtóhírek nyomán szánta el magát az első romák elleni fegyveres támadásra, akciójukat “katonai körültekintéssel” tervezték meg – hangzott el a vádirat ismertetésekor a Pest Megyei Bíróságon pénteken.
A harmadik vádpont szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott – K. Árpád, K. István és P. Zsolt – 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Úgy döntöttek, megtalálták a megfelelő célpontot a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak. Szereztek új mobiltelefonokat, amelyek nem voltak a személyükhöz köthetők. A támadás előtt alapos terepfelmérést tartottak, éjfélre időzítették az akciót, és arról is határoztak, hogy ablakokra fognak lőni.
2008. július 21-én autóval a helyszínre mentek, és éjfél után, mobiltelefonos egyeztetést követően a símaszkos elkövetők több tüzelőállásból egyszerre lőni kezdtek sörétes és golyós fegyvereikből. Ketten bementek a falu házai közé, és onnan tüzeltek, harmadik társuk pedig egy dombról fedezte őket, és onnan nyitott tüzet a házakra. Több ház ablakán behatoltak a lövedékek, de nem okoztak sérüléseket.
A negyedik vádpont szerint az elkövetők a galgagyörki támadás után úgy érezték, hogy nem érték el a kívánt hatást, ezért a bűncselekmény-sorozat folytatásáról döntöttek. A választás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse településre esett, ahol tudomásuk szerint romák által elkövetett cselekmények miatt “különösen rossz a helyzet”, és ezzel a hatóságok sem tudnak mit kezdeni. A település azzal került a híradásokba, hogy korábban egy kisgyermek éhen halt, emiatt a szülőket a bíróság elítélte
Az első-, másod- és harmadrendű vádlott 2008. augusztus 7-én napközben elkészítette a Molotov-koktélokat, mobiltelefonjaikat otthon hagyták, és este útnak indultak. Másnap hajnalban több házra, illetve házba, amelyben szegényes körülmények között romák éltek, gyújtópalackokat dobtak, majd fegyvereiket is használták. Ezen a helyszínen már volt sérültje a támadásnak, az egyik, égő házából menekülő romát lábon lőtték, és nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okoztak neki.
A fordulópont
Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak.
A hetedik vádpont szerint a Borsod megyei településen 2008 novemberében összehangolt támadást intéztek egy ház ellen. Molotov-koktélt hajítottak a kiszemelt épületre, majd az egyik támadó sörétes puskájával belőtt az égő ház ablakán. A lövésektől azonnal életét vesztette egy testvérpár.
A tragédiát közelről látta a lakásban élő rokonuk, aki az egyik áldozat felesége, a másiknak pedig a testvére volt.
A támadás során Molotov-koktélt dobtak egy másik nagycsécsi házba is, amelyben két kisgyermek volt. Az elkövetők erre a házra is rálőttek.
Lesben vártak a menekülőkre
A vádirat 9. pontja szerint az elkövetők 2009. február 23-án éjjel a Pest megyei Tatárszentgyörgyön csaptak le. Először gyújtópalackokat dobtak egy házra, egyet a tetőre, egyet a nappalira. A háromgyermekes családfő a kisfiát és a lányát magához ölelve rohant ki a lángok közül, ám az egyik vádlott lesben várta a ház előtt és a tűz fényénél, néhány méterről sörétes puskával két lövést adott le a menekülőkre. Az apa és fia nyomban életét vesztette, a kislány a kezén megsebesült és a földre zuhant.
A vádirat szerint az apa felsőtestén, belső szervein 27 rendbeli sérülést számolt össze az orvos szakértő, a kisfiú fején és mellkasán 42 rendbelit.
A tűzoltók három kocsival érkeztek, órákig oltották a lángokat, de a ház teljesen leégett.
Egyetlen lövéssel öltek
Egy távcsöves vadászpuskából mintegy húsz méterről leadott egyetlen lövéssel gyilkolták meg Tiszalökön, saját házának udvarán a munkába induló Kóka Jenőt. A vádirat tizedik pontjának ismertetésekor elhangzott: az elsőrendű vádlott adta le a halálos lövést, de a támadásnál K. István is jelen volt. Kóka Jenőt abból a megfontolásból választották ki, hogy egy rendezett életvitelű roma elleni támadás erőszakos válaszlépésekre sarkallhatja a romákat, ugyanis a tatárszentgyörgyi gyilkosság után több településen spontán járőrözésekbe kezdtek a cigányok, és a sajtóban elhíresült, sötét színű terepjárókat rendre megállították és ellenőrizték. Az előzetes terepszemle alapján úgy döntöttek, hogy ezúttal kihagyják a bűncselekmény elkövetéséből P. Zsoltot.
A helyszín közelébe az egykor szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Cs. István vitte egyik társa rokonának autóján a gyanúsítottakat, majd a több tíz kilométernyire lévő Polgáron várakozott társaira.
Őt már több hónappal korábban az országos rendőrfőkapitány által elrendelt fokozott rendőri ellenőrzés alapján igazoltatták is, de mivel iratai rendben voltak, és semmilyen gyanús körülmény nem merült fel – az igazoltatáskor a rendőröknek azt mondta, barátnőjére vár -, a rendőrök továbbengedték.
A vádirat szerint Cs. István, aki először vett részt a támadásokban, tisztában volt azzal, hogy társai romák elleni támadásokat hajtanak végre, de a testvérpár egy fegyverrel nyomatékot adott, hogy “az akcióból nem lehet kiszállni”.
Az elsőrendű vádlott a Mauser típusú vadászpuskával egyetlen lövéssel szíven lőtte Kóka Jenőt, az áldozat azonnal meghalt.
A támadók autója a gyilkosság elkövetése utáni menekülésben a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte K. Istvánt és K. Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet. A vádlottak ezt az autót használták Galgagyörkön, Alsózsolcán, Tarnabodon és Nagycsécsen is.
A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, ezért az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek, és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek. Azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért a hajdúhadházi laktanyába akartak betörni. Cs. István fotókat is készített a laktanyáról, de tervüket végül elvetették.
Cs. István, aki a tárgyalás alatt végig figyelemmel kísérte az ügyész szavait, szerepének ismertetésekor leszegett fejjel és csukott szemmel hallgatta az elmondottakat.
Kivégezték az ágyban fekvő asszony
Az előző tiszalöki támadással négytagúra bővült csoport 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán követte el utolsó akcióját. A 11. vádpont szerint célpontjuk ezúttal egy özvegyasszony volt, aki férje halála óta egyedül nevelte kislányát. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, aki életveszélyesen megsebesült és elájult. Ezután az épületbe behatolók az ágyon fekvő nőt álmában öt lövéssel kivégezték.
A vádirat ismertetésekor elhangzott az is, hogy a kislétai támadás után fokozott rendőri ellenőrzés volt a környék útjain, ezért a kocsival távozó vádlottak egyike egy pisztolyt szorongatott a kezében, hogy szükség esetén a rendőrök ellen is használja azt.
Fegyverek és lövedékek
A 12., lőfegyverrel visszaélésre vonatkozó vádpont szerint a házkutatások során féltucatnyi fegyvert, golyós és sörétes puskákat, pisztolyt, illetve több száz lövedéket találtak, amelyek tartására a vádlottaknak nem volt engedélyük.
Az elkövetőket a kislétai támadás után három héttel, 2009. augusztus 21-én fogták el.
A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslatának helyt adva 2010. szeptember 8-án nyújtotta be csaknem 90 oldalas vádiratát a Pest Megyei Főügyészség. A bíróság soron kívül tanulmányozta a 30 ezer oldalnyi nyomozati dokumentumot.
