Minden évben sokan vannak, akik az utolsó pillanatra hagyják a jelentkezést, pedig nem érdemes a végsőkig kivárni – derült ki a felvételi lebonyolításában részt vevő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. tapasztalataiból. „Bár három hónap áll rendelkezésre a jelentkezés benyújtására, várhatóan idén is sok olyan felvételiző lesz, aki az utolsó napokban, vagy akár a határidő előtti órákban szeretné leadni a felvételi jelentkezését” – vélekedett Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezető igazgatója. Minél később adja be jelentkezését a továbbtanulni vágyó, a sürgető határidő miatt nőhet az esély a hibás kitöltésre.
Ki jelentkezhet a felsőoktatásba?
Magyarországi felsőoktatási intézménybe bárki jelentkezhet, aki rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel. Az érettségi azonban nem az összes képzési szinthez elég. Ha valakinek van már érettségije, felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakokra és egységes, osztatlan képzésekre is beadhatja a lapját, viszont a mesterképzést és a szakirányú továbbképzést nem célozhatja meg egészen addig, míg nem szerzett legalább egy alapfokú (bachelor of science vagy bachelor of arts – BSc/BA) felsőfokú végzettséget. A doktori iskolákba pedig csak a mesterfokozat megszerzése után jelentkezhetnek.
Hány szak közül választhatok?
2011-ben kevesebb államilag támogatott hallgató vehető fel, mint a korábbi években. Idén – a katonai és rendvédelmi felsőoktatást nem számítva – Felvi.hu honlapján böngészhetik. (Ez utóbbi már tartalmazza a januárban megjelent kiegészítéseket is, így az összes alap- és mesterszak, osztatlan képzés, illetve felsőfokú szakképzés szerepel az adatbázisban.)
Hogyan jelentkezhetek?
Kétféle módon lehet jelentkezni a felsőoktatásba: jelentkezési lapon, illetve az interneten keresztül e-felvételivel. Mind a papír alapú jelentkezés, mind az e-felvételi beadási határideje 2011. február 15. éjfél. A nagyobb városokban a posták is igazodnak ehhez, több helyen éjszakába nyúlóan nyitva tartanak.
Az e-felvételi felületén a hibázás lehetősége minimális, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem enged továbblépni. Emellett az elektronikus felületre még is vissza lehet térni további módosításokkal, pontosításokkal.
Az elektronikus jelentkezéssel egyenértékű a postai úton beküldött jelentkezési lap, amely a felvételi tájékoztató kötetekben is megtalálható, illetve beszerezhető az Educatio Ügyfélszolgálatán (Budapest XIII. Váci út 35. I. emelet.), a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, valamint a megyei kormányhivatalokban is. A nyomtatványon az adatok mellett jelezni kell, mely szakokra, milyen egyetemekre, főiskolákra pályázunk, valamint azt is, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésen, nappali, levelező vagy távoktatásos munkarendben szeretnénk tanulni. A lapok ingyenesek, ám „eljárás-specifikusak”: minden felvételi-időszakban csak az akkor kiadott lapok használhatók – tehát ami tavalyról maradt, idén nem jó!
Mennyibe kerül mindez?
A jelentkezés díja 9000 forint, ezért az összegért három szakot jelölhetünk meg (ha ugyanabban az intézményben egy képzést államilag támogatott és költségtérítéses formájára is pályázunk, akkor az egy jelentkezésnek számít). Ha további szakokra is felvételiznénk, akkor azokért egyenként 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. A jelentkezések száma korlátlan, de nem szabad túlzásba esni: tavaly például volt olyan jelentkező, aki több mint negyven helyre beadta a lapját, ezért közel százezer forintot fizetett. Az eljárási díj összege évek óta változatlan.
A hátrányos helyzetű jelentkezőknek elengedik a jelentkezési díj felét, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek pedig ingyenes a felvételi eljárás. Egyes intézmények külön eljárási díjat is kérhetnek, amennyiben a felvételi során egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgát, gyakorlati, írásbeli vagy szóbeli vizsgát tartanak. Ezt az aktuális Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza. A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az Oktatási Hivatalnak, a külön eljárási díjat az azt megállapító iskolának kell befizetni.
Milyen buktatók lehetnek?
A jelentkezési lap pontos kitöltése elengedhetetlen. Ha a bejelölt szakok sorrendjében még nem vagyunk biztosak, akkor sincs ok pánikra: ezt az e-felvételiben egy alkalommal még megváltoztathatjuk. Ha valamilyen dokumentum – például az érettségi bizonyítvány vagy a többletpontot igazoló okirat – február 15-én még hiányzik, akkor egészen júniusig lehetőségünk van a pótlására. Arra is figyelni kell, hogy a késedelmes fizetés miatt kizárhatnak a felvételi eljárásból.
Hogyan számítják ki a pontjaimat?
A pontokat többféle módon számíthatják ki: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmények összeadásával, vagy kizárólag az érettségiből. Az első esetben az számít, hogy milyen lett a diák középiskolai bizonyítványa, a másiknál pedig csak az érettségi eredményét veszik figyelembe. További részleteket a pontszámítási rendszerről és a többletpontokról Mik voltak 2010-ben a legnépszerűbb szakok?
Tavaly sehol nem kellett a maximális 480 pontot teljesíteni, mégis szép számmal voltak olyan felvételizők, akik elérték ezt a pontszámot. Mennyi volt tavaly a ponthatár az egyes szakokon?
A felvételhez sok szak esetében nem volt elég a kitűnő érettségi, de voltak szép számmal olyan képzések is, ahová már a minimális 200 ponttal is be lehetett jutni. Az fn.hu összegyűjtötte az összes egyetem és főiskola Milyen diplomával lehet elhelyezkedni?
Az orvosi és a jogi pálya társadalmilag a legelismertebb, a legtöbbet viszont az informatikusok keresik. A természettudósok és a tanárok nem érzik a megbecsültséget, és átlag alatti a fizetésük is. Jó hír viszont, hogy diplomával még mindig könnyebb az elhelyezkedés. A munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli az alapszakos diplomát szerzett fiatalokat, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. Bővebben Hány ember jutott be tavaly a felsőoktatásba?
2010-ben több mint 140 ezren célozták meg a felsőoktatást, és több mint a kétharmaduk, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a „rendes” eljárásban (a pótfelvételizőkkel együtt a számuk jócskán meghaladja 100 ezret). 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel.
A felvettek valamivel több mint fele az alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdhette majd meg a tanulmányait. A mesterképzésben a nappalira és a levelezőre felvettek száma közel azonos volt tavaly. A felsőfokú szakképzésre bekerült 12 ezer hallgató legtöbbje pedig nappalis lett. Tovább csökkent viszont az esti tagozatra és a távoktatásra felvételt nyertek aránya.
Hogy válasszunk egyetemet, főiskolát?
A rangsorok, tesztek vagy egy pályaorientációs tanácsadó is
->Cikksorozat a felvételiről az fn.hu-n
