Lassan egy pingpongmeccshez hasonlít az érettségi-felvételi rendszerrel kapcsolatos rendelkezések ide-oda módosítgatása. Azzal mindenki egyetért, hogy szigorítani kell a felvételit, és az emelt szintű érettségi megkövetelése erre alkalmas eszköz. (Jelenleg az egyetemek maguk döntik el, hogy a felvételihez milyen érettségit írnak elő, a legtöbb helyen elég a középszintű vizsga is.) Az új felsőoktatási törvény rögtön két emelt szintű matúrát írna elő (akár annak színvonalcsökkenése mellett is), az oktatási bizottság elnöke viszont fokozatosan emelné a követelményeket. Pokorni Zoltán úgy véli, két év múlva a legtöbb szakra csak egy emelt szintet lehet elvárni a diákoktól.
Júniusban a volt miniszter és Pósán László javaslatára megszavazott egy oktatási törvénymódosítást a parlament, ezt a módosítást azonban az oktatási államtitkárság nem tartotta be, és a költségvetéshez kapcsolódó salátatörvényben hatályon kívül akarta helyezni, ám hétfő este Pósán képviselő indítványára 274-88 arányban újra megszavazta a Ház a nyári módosítást.
KDNP-Jobbik összeborulás
Érdekes „szövetségek köttettek” a hétfő esti voksoláskor: a KDNP-s képviselők mellett a jobbikosok, továbbá 16 Fidesz-tag is elhalasztotta volna a 2013-as bevezetést (illetve az MSZP-s Steiner Pál is nemmel szavazott), a nagyobbik kormánypárt döntő többsége, az MSZP, az LMP viszont a Pokorni-Pósán javaslat mellett voksolt. Érdekes, hogy a KDNP-elnök Semjén Zsolt sem állt ezúttal Hoffmann Rózsa mellé.
kiállnak Hofmann Rózsa mellett
A cikk megjelenése után a KDNP a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe: “Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök kíséretében a Vatikánban volt hivatalos látogatáson XVI. Benedek pápánál. Az esti órákban érkezett haza, ezt követően vett csak részt az országgyűlés munkájában. A kereszténydemokrata pártelnök ezért nem értesült a frakcióülésről és a KDNP állásfoglalásáról. Természetesen Hoffmann Rózsa bírja mind a KDNP, mind a párt elnökének támogatását.” Kerestük a párt sajtóosztályát, Semjén Zsolt titkárát, de sajnos nem kaptunk arra pontosabb magyarázatot, hogy végül is miért nyomott a pártja ellenében igen gombot az elnök
A szavazást megelőzően a Fidesz parlamenti frakciójának tegnapi zárt ülésén „demonstratíve kiálltak” Pokorni Zoltán mellett a Hoffmann Rózsával folytatott vitában. A Népszabadság információi szerint rosszallották, hogy az államtitkár nem elég „befogadó”. Ez egyfajta erődemonstrációt is jelent, azaz a frakció arra is figyelmeztetett: a Fidesz a meghatározó kormánypárt.
De hol a rendelet?
Újra előállt tehát az a helyzet, hogy az oktatási államtitkárságnak ki kell adnia a 2013-as érettségi-felvételi rendet leíró kormányrendeletet, amit eredetileg október 30-ig kellett volna megjelentetnie. Az államtitkárság október 29-én a FigyelőNet kérdésére elismerte, hogy nem tartják a törvényes határidőt. Hangsúlyozták, hogy a törvénymódosítást követően haladéktalanul megkezdték a szükséges szakmai konzultációt a Magyar Rektori Konferencia tagjaival. „A beérkezett javaslatok azonban jelentős mértékben különbözőek, csak további hosszas egyeztetések eredményeképpen hozhatók közös nevezőre. A helyzetet bonyolítja, hogy a felvételi tervezett szigorítása jelentős – milliárdos nagyságrendű – költségekkel jár, ugyanakkor csak átmeneti és részleges megoldást jelent” – indokolta az államtitkárság a csúszást. Azt is hozzátették, hogy az intézkedések átfogó, hosszú távra szóló minőségjavulást eredményező rendszere az új felsőoktatási törvénytől várható.
Később azonban a FigyelőNet birtokába jutott a letagadott „Előterjesztés a Kormány részére egyes felsőoktatási kormányrendeletek módosításáról” című dokumentum szeptember 21-ei dátummal, csak nem adta ki Hoffmann Rózsa.
A rendelet (amelyen az olvasható, hogy az előterjesztés nem tekinthető a kormány álláspontjának) legfontosabb részei a függelékek, amelyekben egyrészt felsorolják tételesen, szakonként, képzési területenként, hogy hová kell emelt szintű érettségit tenni a bekerüléshez. Például általános orvos és fogorvos (egységes, osztatlan) szakokra – a ki nem hirdetett rendelet szerint – emelt szinten kell teljesíteni biológiából és fizikából vagy kémiából. A legtöbb területen azonban elég lenne egy emelt szintű matúra. A műszaki területen természetesen ez a tárgy a matematika, míg a leendő jogászok választhatnak egyet a magyar, történelem, angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, latin tárgyak közül.
A függelékekben találjuk az alapképzések és mesterképzések jegyzékét is. (Előbbiből 137, utóbbiból 300 különböző képzést sorol fel a dokumentum.) Mindezek mellett az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz kapcsolódó különböző díjakat is itt állapítja meg a kormány.
Több idő, több tanár, több pénz
A rendelet leírja azt is, hogy a változásokhoz igazodva a magyar középiskoláknak át kell dolgozniuk a helyi tantervük 11-12. évfolyamra vonatkozó fejezeteit annak érdekében, hogy 2012-től eleget tudjanak tenni az emelt szintre történő felkészítés követelményeinek. A középiskolák fenntartóinak biztosítaniuk kell a jelentősen megnövekedő szakórák megszervezéséhez a feltételeket.
Arra is kitértek az alkotók, hogy a közoktatási intézmények működésében biztosítani kell az emelt szintű érettségi iránt megnövekvő igény feltételeit. Amennyiben az emelt szintű érettségik száma az előzetes becsléseknek megfelelően mintegy négyszeresére növekszik, ennek súlyos költségvetési kihatásai lesznek 2013-tól kezdve – írják. A jelenlegi 27 ezer emelt szintű vizsgához képest ekkor megjelenő közel 90-100 ezer emelt szintű vizsga megszervezésének teljes költsége az Oktatási Hivatal és a szaktárca forrásaiból kerül finanszírozására, a középiskolák fenntartóira ebből a költségből semmi nem hárítható át.
Vita a költségekről is
A dokumentum szerint mintegy kétmilliárd forintos többletet igényelne az új rendszer. Itt valószínűleg nem számoltak azzal, hogy ha valaki nem emelt szintű vizsgát tesz, akkor középszinten érettségizik, s ennek éppúgy van költsége. Az eltérés annyi, hogy az egyik költség az Oktatási Hivatalnál jelentkezik, a másik a fenntartóknál. Mindez egyszerű forrásátcsoportosítással valószínűleg kezelhető lenne. Így máris 100-200 millió forintos többletköltségről volna „csak” szó.
A hétfői Pósán-indítvány indoklása szerint a törvénynek 2011-ben nincs költségvetési vonzata. „Az intézmények ugyanis ma is lényegesen több diákot készítenek fel emelt szintű vizsgára, mint ahányan végül ilyen vizsgát tesznek. Másrészt a szabályozás lehetőséget ad a lépcsőzetes, a költségvetés helyzetét figyelembe vevő bevezetésre.”
Mindenesetre a nagy oktatásireform-cunami mellett lassan gondolni kellene azokra a diákokra, akik hamarosan felvételizni szeretnének. Akár egy, akár két emelt szintű érettségivel.
