Belföld

Észak-Korea a létért küzd

Észak-Korea a fennmaradásáért küzd, és egyáltalán nem számítanak az emberi áldozatok, sem az eszközök - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A szakértő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Észak-Korea többtucatnyi ágyúlövést adott le kedden egy dél-koreai szigetre, ahol számos épület lángba borult. A tüzet Dél-Korea viszonozta. Legkevesebb két dél-koreai katona életét vesztette.

Nógrádi György elmondta: Észak-Korea a világ egyik legszerencsétlenebb helyzetben lévő országa. Jelenleg mintegy 200 ezer ember van rács mögött politikai okokból, és rendszeresek a nyilvános kivégzések.

Az észak-koreai vezetés egyik legfőbb célja, hogy bármi áron megakadályozza a ketté szakadt ország újbóli egyesülését. Célja elérése érdekében állandóan provokálja déli szomszédját, mert tudja, hogy a régió vezető hatalmának, Kínának még 20-25 békés évre van szüksége, hogy valóban világhatalommá váljon.

Ehhez az eszközhöz nyúltak, amikor nemrégiben elsüllyesztettek egy déli hadihajót és amikor provokálták a szöuli G20 csúcstalálkozót – tette hozzá.

A szakértő szerint Kína számára Észak-Korea a legelfogadhatatlanabb partner, egy ilyen szomszédnál már csak egyetlen rosszabb helyzet van, ha határainál közvetlenül megjelenik az amerikai tőke és a dél-koreai hadsereg.

Ezért abból indulnak ki, hogy a sztálinista országot fenn kell tartani, hogy ütközőállam lehessen az amerikai érdekszféra, Dél-Korea és köztük – mutatott rá.

A két ország haderejéről Nógrádi György azt közölte, hogy a dél-koreai hadsereg minőségileg sokkal jobb, viszont észak mennyiségileg erősebb.

Az észak-koreai hadseregben jelenleg 1,19 millió katona teljesít aktív szolgálatot, és 7,7 milliós tartalékos haderő áll rendelkezésre. A 23,4 milliós népességű Észak-Koreában a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó katonák száma. Ezzel szemben Dél-Korea aktív hadserege 655 ezer főt számlál, és 3 millió tartalékos katonája van. Ezt erősíti továbbá az ország déli részében állomásozó 28 ezer amerikai katona.

Észak-Koreának körülbelül 4000 harckocsija és 2100 páncélozott harcjárműve van. Feltételezések szerint a felszerelések többsége még a szovjet korszakból származik, és fejlesztésre szorul. Az észak-koreai harckocsihadosztály nagyrészt T-54-esekből áll, amelyeket más országok az 1970-es években kezdtek kivonni a hadrendből. Szintén még a szovjetek gyártották az északi légierő zömét kitevő MiG harci gépeket is.

Dél-Koreának 2300 harckocsija, 2400 páncélozott harcjárműve és körülbelül 490 harci repülőgépe van.

Észak-Korea folyamatosan bővíti tengeralattjáró-flottáját: 70 tengeralattjáró és 420 hadihajó fölött rendelkezik, míg Dél-Koreának ez utóbbiból mintegy 120, az előbbiből pedig körülbelül egy tucatja van. Ugyanakkor a déliek hatékony torpedórombolókkal bővítették flottájukat.

Észak-Koreának csak korlátozott üzemanyag-tartalékai vannak, s nagyban függ a kínai olaj- és benzinutánpótlástól.

Az északiaknak rakétákból is van tartalékuk: több mint 800 ballisztikus és ezernél több különböző hatótávolságú rakétát tudnak szükség esetén működésbe hozni. A világtól elzárkózó ország külföldön is adott már el rakétákat és más hadi technológiát, legfőbb vásárlója Irán. Dél-Koreának ezzel szemben egy Amerikával kötött szerződés értelmében korlátozott lehetősége volt rakétái fejlesztésére, de nemrég előálltak egy új, 1500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgéppel, amellyel minden észak-koreai, valamint oroszországi és kínai célpontot el tudnak érni.

Feltételezések szerint Észak-Korea körülbelül 50 kilogramm plutóniumot állított eddig elő, amely szakértők szerint hat-nyolc atomfegyver előállításához lehet elég. Az országban két kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, de arra nincs bizonyíték, hogy Phenjan atombomba kifejlesztésén dolgozna.

Bár Dél-Korea fejlett atomenergia-felhasználó, atomfegyverprogramja nincs. Washington védelmet ígért Szöulnak saját „nukleáris ernyője” alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik