A költségvetési körirat szerint jövőre az ideinél mintegy 23 milliárd forinttal kevesebb jutna az egészségügyre – tudta meg a Népszabadság. A lap emlékeztet, hogy idén még az 1470 milliárd sem elég a rendszer működtetésére, ezt jelzi egyebek mellett a kórházak eladósodása.
A Fidesz a kampányban az ágazat rendbetételét ígérte, de csaknem fél évvel a kormányalakítás után sincs még politikai döntés: mi is történik majd az egészségügyben. Mint ahogyan azt sem lehet tudni, mi az oka az E-Alap most tervezett megkurtításának – írja a lap.
Szakértők szerint jelentheti azt is, hogy körülbelül ez az a keret, amely a közigazgatási hivatalhoz kerülő egészségbiztosítási és ÁNTSZ-hivatalok működtetését szolgálná, csak januártól ezt a pénzt már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költi.
A Népszabadság úgy tudja: a szakállamtitkárság az ágazat számára minimum az idei összeg reálértékét tartaná elfogadható részesedésének a közpénzekből. Azaz nemhogy kevesebbet, de több tízmilliárddal nagyobb összeget vár a most induló költségvetési alkuban.
Az egészségügy a politikai viták foglya – írja a téma kapcsán Magyar Nemzet. A lap egy felmérés alapján arról számol be, hogy a döntéshozók megítélése szerint a mai orvosi elit akadályozza a változásokat.
Kórházakat kellene bezárni, szükség lenne vizitdíjra is, igaz, ezeket az intézkedéseket szinte senki sem merné meghozni – többek között ilyen gondolatokat fogalmaztak meg egy kutatásban az elmúlt évek egészségügyi döntéshozói: az előző kormányok politikusai, intézményvezetők és szakmai szervezetek irányítói.
Többen elismerték közülük, hogy hibás döntéseket is hoztak és sokszor mást mondtak a nyilvánosság előtt, mint amit szakmailag jó lépésnek tartottak volna. Többségük optimista, 77 százalékuk szerint 5 év múlva jobb lesz az egészségügy helyzete, bár a folyamat csak lassan fog elindulni és beérni.
