Belföld

Máshol is történhet vörösiszap-katasztrófa?

Folyamatos környezeti kockázatot jelentenek a timföldgyártás hulladékanyagát tároló gigantikus zagykazetták - írja a NOL.

A Népszabadság Online által megkérdezett szakértők szerint a mostani balesetet konstrukciós hiba vagy meggondolatlanság okozhatta, szerintük az eső önmagában az eddigi tapasztalatok alapján nem jelent veszélyt a zagykazetták falára. A lerakó azonban egy korábban elterelt patak medrét is érinti, így elképzelhető, hogy a sok csapadék miatt a mederfenéken felfakadt egy forrás, ami alámosta a gátat.

A második legnagyobb, mosonmagyaróvári vörösiszap-lerakót is a vízbázis felett helyezték el, olyan helyre, ahová a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni. A NOL azt írja, problémák vannak a legnagyobb, almásfüzitői vörösiszap-lerakattal is, ahol 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el, és a legnagyobb kazetta részben még ma is fedetlen. A tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így azok a talajvizet szennyezhetik, a Duna kis és közepes vízállása idején pedig ez a szennyezett víz a folyóba kerülhet – írják.

A lap azt írja, a hulladékból óvatos becslés szerint is legalább 30 millió tonnányi van felhalmozva az országban, és évi több százezer tonnányi képződik, amivel a következő nemzedékeknek kezdeniük kell majd valamit. A többnyire lefedetlen kazettákból a massza idővel porlani kezd, a szél pedig 15-20 kilométeres távolságba is elviszi az irritáló és sugárzó port.

AJÁNLOTT LINK:

Még több helyen robbanhat a vörösiszap-bomba (Népszabadság Online)

MOTIM: minden tározónk biztonságos (Hír24)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik