„Aki megment egy életet, egy egész világot ment meg. Mi pedig a mai napon egy egész fajt készülünk megmenteni” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vasárnap délelőtt Budapesten, amikor szakemberek társaságában vizát és kecsegét telepített vissza korábbi természetes élőhelyére a Dunába a fővárosi folyószakasz Vizafogónak nevezett részén.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a természetben tett emberi kártételeket az embernek, ha lehetősége van rá, kötelessége orvosolni. A viza visszatelepítése a Dunába ilyen szempontból mérföldkő, hiszen ez a halfaj csaknem kipusztult, ám a mostani esemény is azt mutatja, hogy a természettel szemben korábban elkövetett vétkek jóvátehetők.
(MTI)
A vidékfejlesztési tárca vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei évet az Egyesült Nemzetek Szervezete a biológiai sokféleség évének nyilvánította a Földön. A most induló dunai viza-visszatelepítési program pedig jó példa arra, hogy a Földön meglévő biodiverzitást határokon átnyúló összefogással miként lehet megőrizni. E programban ugyanis több Duna-menti ország, például Németország, Ausztria, Magyarország, Szerbia és Románia is érintett.
Fazekas Sándor elmondta, hogy a mostani program megvalósításának kezdetét tízéves előkészítő munka előzte meg, amelynek lényeges része volt a budapesti szennyvíztisztító megépítése, amely a Duna vizének megfelelő minőségét garantálja a visszatelepített halak számára.
Rideg Árpád, a homokmégyi Rideg és Rideg Fish Farm Kft. ügyvezetője, akinek kezdeményezése nyomán létrejöhetett a vizák és a kecsegék visszatelepítése a Dunába, arról beszélt, hogy régi álma valósult meg ezzel, hiszen negyed százada, amikor diplomamunkáját írta, azt szerette volna, hogy a Dunában jelentősebb méretű halakat is lehessen fogni. A viza visszatelepítésével ez realitássá válhat. Hozzátette: a most visszatelepített vizaivadékok – amelyeket meg is jelöltek – csak évek múlva érik majd el a kifejlett példányokra jellemző akár több tíz, de akár száz kilós súlyt is.
A szakember úgy vélte: egy jelentősebb mértékű visszatelepítés évente már 20-30 millió forintból is megoldható volna. Ennek nyomán évente 20-30 ezer ivadékot lehetne visszatelepíteni a Dunába. Ehhez viszont mind a szakmai, mind a társadalmi, mind pedig az állami szervezeteknek együtt kell működni a cél érdekében a továbbiakban.
(MTI)
A viza hatalmasra megnövő halfajta. A kifejlett példányok 3-4 méter nagyságúak, és 5-600 kilogrammosak is lehetnek. A faj rekordpéldányainál 9 méteres testhosszt és 1500 kg-os (sőt egyes források szerint 2700 kilogrammos) tömeget is mértek már! A viza a világ legnagyobb édesvízi hala.
Életének egy részét a tengerben, másik részét a folyókban tölti a hal, amely akár száz évig is élhet. A fiatal állat a homokban keresgéli férgekből, lárvákból, csigákból és kagylókból álló táplálékát, idősebb korában kisebb halakat is fogyaszt.
Magyarországról és a Kárpát-medencéből akkor tűnt el a faj, amikor megépült a vaskapui vízierőmű, valamint folyamatosan fokozódott a vízszennyezettség. A Dunán a viza számított a legértékesebb mindennapos halnak, ezért nevezik Budapest XIII. kerületének középső részét máig Vizafogónak.
