Molnár Gusztáv geopolitikai szakértő az fn.hu-n vezetett Világnapló blogjában még a második forduló előtt a jobboldal várható átrendeződését elemezhette.
„Nem arra gondolok, hogy a Jobbik esetleg megerősödhet a Fidesz kárára, ezt ugyanis teljesen kizártnak tartom, hanem arra, hogy vajon az óriáspárttá váló Fidesz egyben marad-e, vagy kiválik belőle egy új, jobboldali-liberális párt, illetve: ha az Európai Néppárttal összhangban politizáló EU-párti irány marad a fővonal, akkor viszont kiválik-e belőle egy határozottan antiliberális, de nem szélsőjobbos, hanem konzervatív-nemzeti irányultságú és euroszkeptikus párt. A magyarországi politika így az elkövetkező évtizedben arról fog szólni, hogy a jobboldalon belül melyik irányzat lesz a meghatározó és egyben kormányzó erő” – fogalmaz bejegyzésében Molnár Gusztáv.
Hogy lesz-e ilyen törésvonal, arra a kérdésre még korai választ adni. Az biztos, hogy a Fideszen belül négy éve volt már mozgolódás, amikor például Schmidt Mária vagy Stumpf István fogalmazott meg kritikákat, mindez azonban nem okozott törést a párton belül. Azt viszont érdemes figyelni, hogy az eddig a választásra készülés és a győzelemvárás által erősen összekovácsolt párton belül megjelennek-e repedések, például azáltal, hogy kulcsfigurák nem kapnak őket kielégítő posztokat.
Senki sem marad hoppon
Lapunknak fideszes forrásaink egybehangzóan azt mondták: most az öröm ideje van a párton belül és semmilyen nézeteltérés vagy elégedetlenség nem látszik. Kérdés azonban, hogy a keddi elnökségi ülést követően is mindenki megelégedve fog-e távozni. Bár, mint egyik forrásunk fogalmazott, „senki sem fog hoppon maradni”.
Kövér László például, bár a kiszivárgott hírek szerint a házelnökségről és a titkosszolgálatok felügyeletéről is lemarad, informátoraink biztosak abban, hogy valamilyen fontos pozíciót fog kapni. Sőt volt, aki azt sem tartotta kizártnak, hogy Schmitt Pál, bejelentése ellenére, mégis Brüsszelben erősíti tovább a Fidesz csapatát, nem pedig házelnökként. (Állítólag a posztok elosztása még mindig nem végleges, egyik forrásunk becslése szerint a fontos helyek 30-40 százalékának sorsa még mindig nem dőlt el).
Információink szerint Pokorni Zoltán sem elégedetlen, hogy az oktatási ügyeket az új kormányban feltehetően a KDNP-s Hoffman Rózsa fogja vinni. Hiszen Budapest második leggazdagabb kerületének vezetése is kielégíti a politikust. Stumpf István pedig maga szállt ki a politikából.
Nem látszanak a bomlás jelei
Az fn.hu által megkérdezett szakértők sem aggódnak azon, hogy komoly veszély fenyegetné a Fidesz stabilitását. „Ameddig a szem ellát, nem mutatkoznak a Fidesz felbomlásának jelei” – fogalmazott lapunk kérdésére Lakner Zoltán. A Vision Politics vezető elemzője szerint ha igaz is volna, hogy a Fideszt csak az ellenségkép tartja össze, akkor is megjelenne egy teljesen új kohéziós tényező: a kormányzati hatalom.
A szakérző ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Kövér László mellett Varga Mihály helyzete is érdekes lehet, nem biztos, hogy kap tárcát, ahogy az sem, hogy teljes jogkörrel felügyelheti-e a költségvetési ügyeket. “Mindez azonban aligha vezet kezelhetetlen feszültséghez, s talán a kezelés az oka annak, hogy Orbán Viktor nem nyilatkozik a kormánylistáról, amíg a végére nem ér a személyek elrendezésének” – véli a vezető elemző.
Lakner Zoltán szerint Stumpf István, Schmidt Mária nem karrierpolitikusok, tehát más a helyzetük, ők lehetnek fontos szimbolikus vagy diplomáciai posztok betöltői vagy “egyszerűen” befolyásos kormányközeli közéleti személyiségek. Pokorni Zoltán egy nyilatkozatban utalt a Fidesz “ügyvezetésének” szükségességére, ha a pártelnököt miniszterelnökké választják, elképzelhető, hogy vállalna ilyen posztot – ha lesz ilyen poszt.
Orbán, a megingathatatlan
A Fidesz lehetséges belső konfliktusairól azt gondolom, hogy természetesen minden pártban vannak nézetkülönbségek, de egyrészt a Fidesz fegyelmezettsége és erős centralizációja ezeket képes rövidre zárni, másrészt még ezek felerősödése esetén is túlzás lenne a „szakadás” szót használni – véli Juhász Attila.
A Political Capital vezető elemzője az fn.hu-nak kifejtette: Orbán Viktor pozíciója megkérdőjelezhetetlen egy ilyen hatalmas választási győzelem után. „A korábban nyilvánosságra került belső konfliktusok, amit például Schmidt Mária, Áder János vagy a Pokoni Zoltán ellen íródott cikkek jeleztek a Magyar Nemzetben, éppen hogy a 2006-os választási vereség következményei voltak, a mai helyzetet tehát aligha lehet összehasonlítani az akkorival” – emlékeztetett a szakértő. Hozzátéve: azt is kétli, hogy a személyi döntések miatt esetlegesen felmerülő sértődések, elégedetlenkedések lényeges belső konfliktusnak lennének nevezhetők, ennél sokkal fontosabbak azok az eltérő koncepciók és érdekellentétek, amelyek majd az egyes kormányzati döntések kapcsán kerülhetnek a felszínre.
Lesznek érdekellentétek
„Például az adópolitika, vagy az egészségügy terén több, olykor egymásnak ellentmondó elképzelés már ellenzékben is látható volt a Fideszben, most kormányzati pozícióban pedig választani kell ezek között. Lehetetlen ugyanis olyan szakpolitikai döntést hozni, ami mindenkinek előnyös, a politika ugyanis már csak olyan, hogy alternatívák közötti választást jelent, az egyik szempont megteremti a saját ellentétét, és ha ezt is képviseli valaki, máris konfliktus alakulhat ki” – mondta Juhász Attila. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a konfliktusok önmagukban egyáltalán nem jelentik a párt cselekvőképtelenségét, a szakadást pedig végképp nem, hanem csupán arról van szó, hogy az egység nem adott eleve, azt minden egyes döntés mögött meg kell teremteni.
A szakértő szerint például a legelső konfliktusok az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán kerülhetnek a felszínre, nyilvánvalóan sérti ugyanis a Fideszben ülő önkormányzati képviselők és polgármesterek érdekeit a helyi hatáskörök (pl. oktatás, egészségügy) elvonása és átterelése magasabb – megyei, központi kormányzati – szintre.
