Az erről szóló előterjesztést a közgyűlés mind az öt frakciójának vezetője jegyzi.
Mint indoklásukban írták, azok emlékére, akik 1944-ben a nyilas terror áldozatai lettek, az embermentő hősök és mártírok nevének megörökítésére, az utókor köszöneteként javasolják a rakpartok elnevezését. Az embermentők előtti tiszteletadás ugyanakkor főhajtás a terror áldozatává vált mártírok előtt – tették hozzá a frakcióvezetők.
Nővér, mártír és nuncius lesz a névadó
A Duna budai oldalán az Árpád híd és a Margit híd közötti szakaszt Slachta Margit nővérről javasolták elnevezni, aki az indoklás szerint “a rendházában sokakat bújtatott”.
A Margit híd és a Batthyány tér közötti szakaszt Angelo Rotta nunciusról neveznék el, aki “több ezer ember számára adott menlevelet, és önként maradt az ostromlott fővárosban.
A Batthyány tér és a Lánchíd közötti szakaszt Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről javasolták elnevezni, aki “az üldözött gyermekek részére otthonokat szervezett”.
A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Friedrich Born svájci diplomatáról kaphatná a nevét, aki “a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként tízezernél is több ember megmentésében segített”.
A Duna pesti oldalán az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig Carl Lutz svájci diplomatáról javasolták elnevezni, aki “a tízezrek életét megóvó akciókat irányította és gondoskodott a környéken felállított svájci védett házak lakóiról”, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszt pedig id. Antall Józsefről, aki “száz gyermek életét mentette meg, és sok lengyel menekültnek volt segítségére”.
A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszt Jane Hainingről, a budapesti Skót Misszió mártírjáról kívánják elnevezni, aki “felszólításra sem tért vissza Skóciába és iskolája területén több gyermeket, anyát, nőt és férfit bújtatott”, és akit 1945 áprilisában Auschwitzban meggyilkoltak. A Szabadság híd és a Közraktár utca közötti szakaszt pedig Salkaházi Sára szociális testvérről neveznék el, aki “1944. december 27-én itt halt vértanúhalált”.
Most telt le a 10 év
Az előterjesztéshez Tiba Zsolt főjegyző észrevételt tett, eszerint a főváros 1989-ben hozott rendelete szerint az elnevezéstől számított tíz éven belül nem lehet utcanevet változtatni. A főjegyző emlékeztetett rá: az alsó rakpartokat 2000-ben nevezte el a közgyűlés, azaz legkorábban 2010. június 29-e után van mód a rakpart átnevezésére, ehhez azonban az érintett önkormányzatok véleményét is ki kell kérni.
Megjegyezte az is, hogy meglévő utcanév előtagját nem szabad felhasználni az új elnevezéseknél, márpedig Budapesten már van Sztehlo Gábor utca és Salkaházi Sára park is. A főjegyző szerint a javaslat jelenlegi formájában nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Fónagy János (Fidesz) az előterjesztés vitájában a főjegyzői észrevételekre reagálva azt mondta, “az utókor tisztelete fontosabb, mint egy 1989-es rendelet”, és álláspontja szerint “a kivételes helyzetre tekintettel” lehetne a rendeletet módosítani. A képviselő azt kérte, a testület egy hónap múlva, a szükséges előkészítés után tárgyalja újra a kérdést. A képviselők egyhangúlag támogatták, hogy később tárgyalják az átnevezést.
