Kijelentette: ennek hangoztatása nem választási fogás volt, hanem valóban felmerülő igény a részéről, amelynek úgy lehet eleget tenni, ha egyházkerületükben javaslatot tesznek a feltárás formájára.
Sikerként és kudarcként egyaránt értékelte a nehéz anyagi helyzetben lévő gyülekezetek megsegítését. Sikerként, mert az egyházkerület a gyülekezetek egynegyedét tudta rendszeresen támogatni, és kudarcként, mert a támogatásból kimaradtak „úgy érzeték, lefokozták őket”. A református alulról építkező egyház, mert a hívek adományai tartják el nagyrészt az egyházközségeket – mutatott rá.
A református egyház missziójáról is szólt, ezen a területen az anyagi és dologi feltételeket szükségesnek, de nem elégségesnek ítélte meg, amelynek ki kell egészülnie a lelkészek jó hozzáállásával is.
Bogárdi Szabó István jó döntésnek nevezte, hogy májusban Debrecenben létrehozzák az egységes Magyar Református Egyházat, amely a határon túli reformátusságot egyesíti a magyarországival az új egyházi alkotmány elfogadásával.
Tőkéczki László újonnan megválasztott főgondnok székfoglaló beszédében hangsúlyozta: a politikából nem szabad az egyháznak kivonulnia, az egyházban „ki kell nevelni a politikához értő embereket”. A politikában a hitelesség adhat súlyt az egyháznak – tette hozzá.
