Belföld

Gyurcsány szerint most gazdasági válság jön

Államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna a pénzügyi válságból - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc kormányfő a Vasárnapi Hírek című hetilapnak. Az interjúban, amelynek szövegét a lap szombaton eljuttatta az MTI-nek, a kormányfő vitatta a Fidesz elnökének véleményét, miszerint a Valutaalaphoz fordulni szégyenszámba megy; a miniszterelnök közölte, az alternatíva lett volna a szégyen.

A legrosszabb forgatókönyv, amelytől napokon keresztül félt a kormány, az volt, hogy elindul a forint zuhanása, és az euróhoz viszonyított árfolyama nem áll meg 350-400 forintig. Ebből pillanatok alatt 20-30 százalékos infláció alakulhatott volna ki, ami azt jelentette volna, hogy az emberek elveszítik a jövedelmük negyedét, harmadát – mondta.

Hozzátette: egy másik ágon pedig az fenyegetett, hogy az állam papírjait a külföld nem vásárolja meg, a lejárt kötvényeket nem hosszabbítják meg, az államnak valamennyi bevételét azok kifizetésére kell fordítania és három hónap, fél év múlva veszélyben van a tanárok fizetése, az orvosok fizetése, a nyugdíjak kifizetése. Ez egy igazi, komoly válság lehetősége volt, amitől – mint mondta – úgy látja, sikerült megóvni az országot.

Lehetett volna

Arra a kérdésre, hogy Demján Sándor államcsődöt említett, vajon fennállt-e ennek lehetősége, a kormányfő úgy fogalmazott: “Ebből államcsőd és szociális válság egyidejűleg alakulhatott volna ki, hogy ha nem tesszük jól a dolgunkat.”
Gyurcsány Ferenc szerint a válság kétharmada külső körülmények következménye, egyharmada belső okokra vezethető vissza. A belső ok ugyanakkor nem kizárólag ezt a kormányt jelenti – mutatott rá a miniszterelnök.

Szerinte négy speciálisan magyar ok van. Először is a magyar lakosság 2000-2001 óta, amióta beindult a Fidesz otthontámogatási politikája, lényegében nem takarít meg. 2000 és 2006 között lényegesen többet költöttünk a költségvetésből, mint amennyi bevételünk volt – sorolta tovább, hozzátéve, “ebben benne van a mi felelősségünk is”.

Megakadt

A reformpolitika 2006 és 2008 között megakadt, ezért – hangoztatta Gyurcsány Ferenc – a fő felelősség az ellenzéké. Végül pedig, az elmúlt három-négy évben a magyar lakosság és a vállalatok “elképesztő módon adósodtak el devizában és nem forintban”, és ez a devizaválság veszélyét teremtette meg.

A kormányfő elmondta, hogy az európai nagyhatalmak vezetőinek, Gordon Brown brit miniszterelnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, valamint Nicolas Sarkozy francia elnöknek kulcsszerepe volt a Nemzetközi Valutalap (IMF)hitelkeretének biztosításában. Mint hozzátette, arról, hogy az amerikai kormány aktívan benne lett volna a döntésben, nem tud.

Szégyen, tragédia

Arra a kérdésre, milyen érvvel vitatná, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint szégyen, hogy Magyarország a valutalaphoz fordult, Gyurcsány Ferenc közölte: “Az lenne a szégyen, ha Magyarországon a munkásemberek elveszítenék a jövedelmük 30 százalékát. (…)Sőt lehet, hogy az tragédia lenne. Szégyen az lenne, ha nem tudnánk kifizetni a nyugdíjakat.”

Az, amit Orbán Viktor javasol, ezt eredményezhetné, mert az IMF biztosította háttér nélkül “Magyarországon államfinanszírozásai csődhelyzet veszélye állt volna be” – tette hozzá.

Nem gondolt

Gyurcsány Ferenc arra kérdésre, miszerint a válságkezelés egészen nyilvánvalóan kampánytéma is lesz, kijelentette, ezekben a hetekben egyetlen egy percig sem gondolt a 2010-es választásra. Közölte, ha ebben a helyzetben azt látná, hogy olyan dolgokat kell tennie, amelyek nem hoznak népszerűséget, hanem azt csak csökkentik, akkor is megtenné.

A pénzügyi válságot Magyarország nagy valószínűséggel elhárította – mondta a kormányfő. Hozzáfűzte: ami most jön, az egy elhúzódó gazdasági válság, tehát “egyre inkább azzal kell foglalkozni”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik