Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) kommunikációs vezetője elmondta: hatástalanítható a vonatbefolyásoló berendezésnek azt a funkciója, amely sebességtúllépés esetén automatikus fékezéssel kikényszeríti a vonat megállását.
A szóvivő közleményében azt írta: a KBSZ szakemberei a rendőrségi vizsgálattal párhuzamosan elvégezték a helyszíni szemlét. Megállapították, a balesetet megelőző egy órában sem működő biztosítóberendezés működésképtelenségét műszaki meghibásodás, egy föld alatt futó kábel zárlata okozta.
Ha követik a szabályokat
„Egy ilyen véletlen műszaki meghibásodás önmagában még nem vezethet szükségszerűen balesethez, amennyiben az érintett személyzetek követik az ilyen esetekre érvényes speciális szabályokat” – tartalmazza a közlemény. Hozzáfűzték: nem találtak olyan műszaki meghibásodásra utaló jelet egyik vonaton sem, amely megmagyarázná a balesetet.
A vonatok adatrögzítői megfelelően működtek és értékelhető adatokat tároltak – olvasható a közleményben.
Sebességkorlátozás volt
A helyszíni szemle adatai alapján a balesetben érintett vonatok olyan jelzés mellett hagyták el a baleset helyszínét megelőző utolsó Pilis állomást, amely utalt az előttük lévő pályaszakaszon a biztosítóberendezés működésképtelenségére, és az ezt feloldó jelzés érkezéséig 15 kilométeres óránkénti sebességet engedélyezett részükre – közölte.
A vonatbefolyásoló berendezésnek meg kellett volna állítania automatikus fékezéssel azt a vonatot, amely ezt a sebességhatárt túllépi.
Nem volt automata fékezés
A személyvonatnál azonban ez az üzemképes vonatbefolyásoló berendezés ellenére nem történt meg: az adatrögzítő elsődleges kiértékelése alapján a személyvonat az ütközést megelőzően 100-110 kilométeres óránkénti sebességről kezdett fékezni, és 75-80 kilométeres óránkénti sebességgel ütközött az előtte 10-15 kilométeres óránkénti sebességgel haladó Intercity utolsó kocsijának.
Tanulság
Bajkó Erika közleményében arra is kitért, hogy a KBSZ vizsgálóbizottsága figyelembe veszi a tavaly februárban Szőny megállóhelynél történt hasonló baleset tanulságait. A KBSZ akkor biztonsági ajánlást adott ki a hasonló események megelőzése érdekében, amelyet a MÁV Zrt. a forgalmi utasításába át is vett mint lehetőséget.
A KBSZ akkor azt javasolta, hogy hasonló forgalmi helyzetben legyen lehetőség úgynevezett állomástávolságú közlekedésre történő átállásra, melynek alkalmazása esetén két állomás között irányonként csak egy-egy vonat tartózkodhatott volna.
A Monorierdőnél hétfőn történt vonatszerencsétlenségben négyen meghaltak és 26-an megsérültek.
Ki lehet kapcsolni
Bajkó Erika az MTI megkeresésére azt mondta: a vonatbefolyásoló berendezést ki lehet kapcsolni, de hogy ez megtörtént volna, arra semmilyen utalást nem találtak. Hozzátette: ellenben a berendezésnek tudatos beavatkozással hatástalanítani lehet azt a funkcióját, amely sebességtúllépés esetén automatikus fékezéssel kikényszeríti a vonat megállását. Bajkó Erika közlése szerint a vizsgálat ennek a lehetőségnek a megvizsgálására is kiterjed.
