Belföld

A jognak az élettel együtt kell változnia

Iustitia körül gombamód szaporodnak a reformerők: olyan emberek köré csoportosulva, akik igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a kritikus hangokat elnyomják – írja az ÉS-ben Cserni János.

„Napjainkra azonban a reform szele belekapott a vitorlákba, köpönyegekbe, és amit tudott, kifordított vagy lendületbe hozott” – véli Cserni. Legalábbis a bírói önszerveződő egyesületek egyre másra indítanak konferenciákat, beszélgetéseket, vitákat, a bírósági vezetők hathatós támogatásával, olykor utasításai vagy felszólításai kíséretében. Az egyik Szembenézés címmel szerveződött, még Lomnici Zoltán bukása előtt, amelyen mindenre mód volt a szembenézést kivéve, jegyzi meg Cserni. A másik „az Útelágazás címet viselő meghívóját ugyan a Magyar Bírói Egyesület fővárosi és Pest megyei vezetői írták alá, de Pest megyében az elnök juttatta el a helyi bíróságokra kísérőlevéllel, melyben a részvétel fontosságára hívta fel kollégái figyelmét azzal, hogy ha nem is kötelezően, de lehetőség szerint „mindenképpen” menjenek el, illetve vezetőik a részvételre „kérjék fel” őket…”

Cserni ehhez teszi hozzá: valódi meglepetést sokunk számára az okozna, ha az önszerveződő egyesületek (illetve a gyakorlatban nélkülük döntő vezetőik) végre szakítanának azzal a hagyománnyal, hogy valamely bírósági vezető mögé felsorakozva próbáljanak – a biztonság kedvéért finoman – hangot adni a véleményüknek, s rájönnének arra, hogy az erő a tagságukban, nem pedig a bíróság vezetőiben van.

A bajok feltárása?

Ez annál is inkább így van, mert „a köztársasági elnök tavaszi döntésével megmutatta, hogy tisztában van a helyzet tarthatatlanságával, s azzal, hogy az adott vezetői garnitúrából, különösen az OIT mostani tagjaiból nem kíván új elnököt jelölni, mert ők azok, akikben biztosan nem lát garanciát semmiféle előrevivő folyamatra.” Cserni itt megjegyzi, a Pest megyei bírói vezetőkre utalva, „régen rossz, ha az ország legnagyobb és egyik legproblémásabb helyi bíróságának elnöke másoktól várja, hogy tájékoztassák a fennálló működésbeli problémákról, főleg ha annak a bizottságnak a vezetője is egyben, amelynek feladata a bíróságok ügyterhének különbözőségéhez vezető okok feltárása és felszámolása, s amely feladat teljesítésében eddig nem jártak sikerrel”.

Azután elégedetlenül hozzáteszi: a regnáló vezetéssel nem is várható előrelépés. „Tisztújítással talán könnyebben: a tagság mozgolódik, a valódi reformpárti bírák egyre inkább hallatják hangjukat. Nem véletlen, hogy ha – a tagság tavaszi kezdeményezéséhez képest – megkésve is, de végül összehívták a vitafórumot.” Azután a nyáron „már-már reménykeltő esemény is történt a bírósági igazgatás egyik szereplője részéről”: a legfelsőbb bíróság elnöki jogkörben eljáró helyettese, Kaposvári Bertalan ugyanis sajtóbeszélgetésen elmondta, célszerűnek tartaná, ha a bíróságok nyitnának kifelé, a tudomány és a civil szféra irányába, egyúttal az ítéleteket elemző, bíróságoktól független tudományos testület felállításának ötletét is felvetette.

Mitől független a bíró?

És rámutatott, hogy a bírákat érintő panaszok között akár jogosak is lehetnek, így azok kivizsgálását alaposan kell elvégezni. A válasz nem késett, Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban „gyors támadást intézett a Kaposvári-féle elképzelések ellen, a bírói függetlenség azon téves értelmezését hozva indokul, mely szerint a bírósági döntéseket más nem elemezheti, mivel a bírónál hozzáértőbb és függetlenebb ember nem létezik”.

Elgondolkodtató, hogy egyes bírósági vezetők részéről időről időre felmerül a társadalomtól való elzártságnak, mint a bíróságokat – álláspontjuk szerint – szükségszerűen jellemző egyik ismérvnek a hangsúlyozása – mondja ki Cserni, majd hozzáteszi: „Történik ez annak ellenére, hogy egy jogállamban a jog köztudomásúlag a társadalom életét szabályozó legfontosabb rendszer, amely értelemszerűen kölcsönhatásban kell legyen azzal, aminek a rendezésére hivatott. Az életviszonyok változásával a jogalkalmazásnak elengedhetetlenül együtt kell változnia.”

(A cikk teljes szövege az ÉS-ben olvasható!)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.