Nagyon kérdéses, hogy megmarad-e Magyarországon a hetvenes években kialakult kétgyermekes családmodell – mondta Kamarás Ferenc demográfiai szakértő a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön.
A vágyak és a valóság között „igen nagy különbségek” vannak Magyarországon: az emberek szeretnének több gyermeket, mint amennyit azután vállalnak; nálunk még nem nyert teret az Ausztriában, Németországban már megjelent, legfeljebb egy gyermek vállalásáról szóló szemlélet – közölte a szakember.
Jelentősen későbbre tolódott az első gyermek szülésének időpontja: a hetvenes évek közepén a nők még általában 22 éves korukban hozták világra első gyermeküket, ez most már 27 és fél éves korra esik. Mindez azt jelenti, hogy a 25 évesnél fiatalabb nők körében – korábban ők adták a kismamák négyötödét – stabilan esik vissza a szülésszám, ami a húszas-harmincas éveik fordulóján lévő nőknél emelkedik.
Magyarország lakossága az 1980-as csúcson 10 millió 713 ezer, míg ez év közepén a júliusi KSH-gyorsjelentés szerint 10 millió 35 ezer volt – mondta a szakértő, aki nem vállalkozott annak becslésére, mikor csökkenhet hét számjegyűvé a népesség.
Kamarás Ferenc azt elmondta: míg a népesség reprodukálásához 100 nőnek 210 gyermeket kellene szülnie, addig a tavalyi adatok szerint ez a mutató Magyarországon 132 volt.
A szakember kitért arra, 1949 óta a férfiak születéskor várható élettartama egy évtizeddel, 69 esztendőre emelkedett, a nőké másfélszer ennyivel, 77,4 évre nőtt, ám az adatok azt mutatják, hogy ez elsősorban a csecsemő-, gyermek- és fiatalkori halandóság jelentős csökkenésével magyarázható.
