Szabó Máté a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat “telepítene” a megbízó munkatársai közé, és így látná el a vezetőket információkkal.
„Beépülünk cégébe!” Ezzel ajánlotta magát egy ügynökség, amely azt ígérte, hogy a „szolgáltatás” révén megbízója végre 100 százalékig biztos lehet benne, mi történik a vállalatánál. Az ügynökség munkatársai feltűnésmentes beosztást kapnának, bizalmi, baráti viszonyt alakítanának ki mindenkivel. Közben pedig feltérképeznék a belső problémákat, visszaéléseket, és rendszeresen jelentést tennének a dolgozók munkamoráljáról, a „fekete bárányokról”.
Szabó Máté ombudsmant ez a rendszerváltást megelőző diktatórikus állapotokra emlékeztette, amikor a hatalom az alatta lévőkről mindent tudni akart, és erre besúgói hálózatot hozott létre.
Az ügynökség tiltakozik
Az érintett ügynökség közleményben reagált az ombudsman kijelentéseire. Ebben határozottan cáfolta, hogy titkos formában adatokat gyűjtene, vagy a dolgozók személyes adatai közt kutakodna.
A beéépített ember nem néz e-maileket, nem turkál a szekrényben és fiókokban, csak beilleszkedik a közösségbe, és barátokat szerez, akik aztán megosztják vele, hogy hogyan lopják meg a céget, látja, hogy kik nem dolgoznak, és milyen egyéb problémák vannak a munkahelyen. A hostess ezeket a beszélgetéseket osztja meg a cég vezetőjével. „Ez a tevékenység korántsem minősül kémkedésnek, vagy adatgyűjtési tevékenységnek” – áll a lapunknak eljuttatott levélben.
