Belföld

Visszaüt a tanárok kényszerképzése

admin
admin

2008. 09. 10. 06:44

A tanárképzésben minden hallgató ugyanazokat a pedagógiai elveket tanulja meg, így amikor munkába áll, rájöhet: az általa tanított gyerekcsoportot kissé másképp kell kezelni, mint ahogy „papíron” tanulta. A tanártovábbképzés épp arra lenne hivatott, hogy az iskolák igényei szerint formálja a tanár tudását. Ám ma olyan tanfolyamok is továbbképzésnek számíthatnak, amelyek nem kizárólag a pedagógiai területet erősítik, és az erre fordítható összeg is kevés.

A nevelés és az oktatás az általános iskolában teljesen más kompetenciákat igényel a pedagógusoktól, mint a „felsőbb” iskolákban. Emellett a törvény is más típusú felkészültséget és többlettudást ír elő a pedagógusoknak, – például ismerniük kell a digitális eszközök kezelését, a számítógépet, vagy a sajátos nevelési igényű gyerekek pedagógiáját is.

A közoktatási törvény meghatározza, hogy a pedagógusoknak hétévente kötelező részt venniük továbbképzésen; de azokat a munkaköröket, feladatokat is kifejti, amelyeknek feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése – mondta a FigyelőNetnek Rádli Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az iskolák középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot készítenek, amelyben figyelembe veszik a helyi oktatási és nevelési programot és az egyéni szakmai érdekeket. Így alakítják ki az adott időszakra a tanárok továbbképzésének a tervét.

Másfél milliárd költhető rá

Az iskolaigazgatók a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési,
tanítási évre szóló beiskolázási tervet készítenek, amelyet a szakmai
munkaközösség dolgoz ki minden év március 15-éig. A program négy
részből áll, a szakvizsgára, a továbbképzésre és a helyettesítésre
vonatkozó, valamint a finanszírozási alprogramból. „A továbbképzésre fordítható összeg csökkent, a legtöbb képzés díja viszont követte az inflációt, jóval drágábbá vált. Jóval több az igény, mint a lehetőség” – mondta lapunknak Dudás Imre, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettese.

A pedagógusok továbbképzésére az összeg normatív alapon igényelhető, a 2008. évi költségvetésben erre a célra 1671 millió forint fordítható. Az intézmények egy főre évi 11 700 forint támogatással számolhatnak – mondta Rádli Katalin.

Dudás Imre szerint azonban nem biztos, hogy jó lenne, ha több pénz lenne a továbbképzésekre, mert akkor több tanár ülne ismét vissza az iskolapadba, több órán kellene őket helyettesíteni – ezt pedig a diákok sínylenék meg. „Az utólagos tanártovábbképzés szerintem utókezelés, ami nem sokat ér. Talán csak annyit, hogy kiemeli a pedagógust a hétköznepi monotonitásból. A tanárok fizetését kellene emelni, a pályát vonzóvá tenni a legkiválóbb emberek számára is. Ők pedig önképzéssel, önköltségen, önszántukból megtanulnák, ami a munkájuk tökéletes elvégzéséhez kell” – vallja az igazgatóhelyettes.

Több lesz a fizetés

A továbbképzések a Herman Gimnáziumban a tanárok igényét tükrözik, de a vezetőség megpróbálja a pedagógiai programhoz igazítani ezeket – azt tanácsolják az oktatóknak, hogy olyan tanfolyamon vegyenek részt, amelyre szükség van az iskolában. Például az egyik tanárnő elkezdte a pszichológia szakot az egyetemen, hogy később iskolapszichológusként is dolgozhasson, de többen „kitanulták” az emelt szintű és a kéttannyelvű érettségiztetést vagy a mérési szakértői képzést is.

Az interaktív táblák használatát is meg kell tanulni a tanároknak (fotó: MTI)

Az interaktív táblák használatát is meg kell tanulni a tanároknak (fotó: MTI)

A miskolci középiskolában a legtöbb tanár a közigazgatási vezetői továbbképzést végezte el, egyrészt azért, mert így a fizetésük több mint tízezer forinttal nő, másrészt pedig, mert a munkájukhoz, az munkaközösségi és iskolavezetéshez elengedhetetlen volt.

Hétévente kötelező

A pedagógus-szakvizsga letétele bizonyos meghatározott idő után minden tanárnak kötelező, emellett néhány munkakör betöltéséhez is elengedhetetlen. Az intézmény vezetésére, vezetőtanári feladat ellátására új megbízást 2010 után például csak az kaphat, aki rendelkezik szakvizsgával. 2006. január 1-jétől pedig az Országos szakértői névjegyzékben és az Országos vizsgáztatási névjegyzékben is csak azok szerepelhetnek, akik „továbbképeztették” magukat.

Egy pedagógusnak hétévenként el kell számolnia a tudásával. A továbbképzés keretében 30–120 pontig terjedő programok akkreditálhatók, ám több lépésben is teljesíthető a követelmény. A továbbképzés emellett másképp is teljesíthető: például újabb oklevél megszerzésével. A FigyelőNetnek egy, a neve elhallgatását kérő általános iskolai tanár elmondta, hogy amikor tavaly elkezdte levelező tagozaton a jogi egyetemet, automatikusan megkapta a továbbképzésért járó pontokat. Elmondása szerint pályamódosításra készül, ezért akar újabb diplomát szerezni. Ugyanígy gondolkodik egy másik nyilatkozónk, D. Éva is, aki a titkárságvezető felsőfokú szakképzést fejezi be az idén. A munkahelyén azt mondta, hogy az iskolatitkári feladatok végzése miatt kezdte el a képzést, ám mihelyt talál egy állást a versenyszférában, elhagyja az intézményt.

Maga a továbbképzés persze a pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzést vagy a felsőoktatási intézmények szakirányú továbbképzését is magába foglalja. Az OKJ szakképesítésért, a nyelvtanulásért, továbbá a nemzetiségiek esetében népismeret-, országismeret-oktatással összefüggő képzésekért is megszerezhetők a pontok.

Házhoz megy az oktató

A tanártovábbképzésnek több szereplője van. Az akkreditált és a közoktatás által pályázható továbbképzési programokat szervező (magán) oktatási intézmények mellett a felsőoktatási intézmények is kínálnak képzéseket.

Módosul a rendelet

Jelenleg folyamatban van a továbbképzési rendelet módosítása, kiegészítése. Hosszabb távon az Oktatási Hivatalhoz kerül a továbbképzések folyamatos közzététele. A képzés költségeit a létesítő határozza meg, és a jövőben a rendelet szabályai szerint járul hozzá, vagy vállalja át az intézmény a költségeket.

A magán képzőknél kétféle tanártovábbképzési hirdetéseket találhatunk: az egyikben a tanárok ülnek be egy külső oktatási intézmény iskolapadjába, a másikban az oktató látogat el a munkahelyükre, és végzi el a fejtágítást. Az iskola szakmai közössége dönti el, hogy milyen programot vesz igénybe, mik azok a célok, amiket el akarnak érni a továbbképzésekkel, illetve az egyes tanároknak mely képességeit, tudásterületeit kell fejleszteni.

Az iskolavezetés például felfogadhat egy neveléstörténészt, aki a reformpedagógiai tanítási módszerekkel, kompetenciafejlesztéssel ismerteti meg a testületet. A 30 órás tanfolyam ára fejenként 35 ezer forintba kerül. Elküldhetik a tanárokat egy informatikai továbbképzésre is, ahol a számítógép és az internet alapjait sajátítják el hatvan órában, fejenként 30 ezer forintért. Ám ha emellett még a prezentációt is szívesen megtanulnák, akkor azért még egyszer ennyit kell fizetni. Egy elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzése is pontot ér a pedagógusok továbbképzésében, s ez már fejenként 15 ezer forintért is elvégezhető.

A képzések színvonalával Dudás Imre nincs megelégedve: azok a magán képzők, amelyekkel eddig találkozott, mind üzletként a üzletként tekintettek a továbbképzésre, alacsony óraszámmal dolgoztak, de drágán. Persze ez nem jelenti azt, hogy általánosítani lehet: vannak olyan üzleti alapon működő cégek is, amelyek évtizedek óta megefelelően, sőt siekresen működnek.

Rádli Katalin az Oktatási Kerekasztal egyik tavalyi ülésén kifejtette, hogy a továbbképzési rendszer megszervezésénél figyelni kell az alapképzés hiányosságaira, illetve arra, hogy milyen gyakorlati igényeik vannak a pedagógusoknak. Szerinte az egyetemeknek kellene adni a továbbképzések megszervezésében a főszerepet: így nagyobb lehetőségek nyílnának meg előttük az élethosszig való tanulás terén.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.