A budapesti bankközi devizapiacon csütörtökön fél ötkor 232,40/50 forintot ért egy euró, szemben a szerdai 231,30/40-nel – ez az árfolyam különösen a reggeli 230,70/80-as szint után váratlan.
Meglepetésszerű árfolyamváltozásról beszéltek a megkérdezett kereskedők, akik sem makrogazdasági, sem nemzetközi piaci, sem technikai jellegű magyarázatot nem találtak.
Tény, hogy a gyenge amerikai makroadatok rontották a kockázatvállalási hajlandóságot, de éppen a regionális piacok tudtak ellenállni a kedvezőtlen hatásoknak. Csapkodott az euró, a dollár, a svájci frank és a jen egymáshoz viszonyított keresztárfolyama is, erőteljes trend nem alakult ki – mondták a kereskedők. Zavart okozhatott a hó végi zárás is, túldimenzionálni azonban ezt a hatást sem érdemes. A forint “gyengítésében” magyar bankok vásárlásai játszottak meghatározó szerepet – ez azt a sejtést támasztja alá, hogy néhány jelentősebb megbízás volt képes viszonylag komoly árfolyamváltozás generálására.
A forint a dollárral szemben kissé erősödött: az amerikai deviza árfolyama 148,60/70 forint; szerdán 148,90/149,00 forint volt, ám reggel már 147,75/85-ig jutott.
Az MNB hivatalos árfolyama alapján a svájci frank 141,45 (szerdán 141,30) forint, 100 japán jen 136,87 (szerdán 136,89) forint.
A tartalékolási periódus zárása határozta meg a bankközi devizapiac csütörtöki alakulását. A likviditási helyzetet tükröző legrövidebb kamatok leheletnyit emelkedtek. Az O/N kamat délután 7,75/80 százalékra tért ki; nem változtak jelentősen a kamatváltoztatási várakozásokat jelző középtávú hozamok – csak a forint gyengülésére reagáltak valamicskét, de nem távolodtak el a korábbi napokban kialakult 8,50 százalék körüli szinttől. Egyébként mindenki a zárással volt elfoglalva, így szinte csak annyi “forgalom” keletkezett, ami a BUBOR kialakításához elkerülhetetlen volt. Holnap még ennyi forgalomra sem számítanak: a “jól sikerült zárást” követően, a hét utolsó napján aligha kezdenek jelentős akcióba a piac szereplői.
