Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hétfőn hozta nyilvánosságra állásfoglalását, amely szerint az intézet bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára. Szabó Máté rámutatott arra is, alkotmányosan sem rövid, sem hosszú távon nem indokolható, hogy az egy helyre koncentrált, minőségi ellátás helyett a struktúraváltás minősíthetetlen és szakmai szempontból vállalhatatlan körülményeket teremtsen.
Az egészségügyi tárca szerint „kétségtelen, hogy az átszervezést, illetve a betegek elhelyezését fokozottabb körültekintéssel is meg lehetett volna oldani, de még az átmeneti időszak alatt sem jelentkeztek olyan problémák, amelyeknek megoldását az átvevő intézmények ne orvosolták volna”. A minisztérium kitért arra, hogy az OPNI fekvőbeteg-ellátó feladatainak átadása tavaly április 1-jétől folyamatosan történt és 2007 december végére be is fejeződött.
Az intézet pszichiátriai profilját három tulajdonos-fenntartó vette át: a Fővárosi Önkormányzat (410 ágy), a SOTE (95 ágy) és a Pest megyei önkormányzat (20 ágy). Neurológiai feladatainak ellátását európai színvonalon az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet biztosítja. Az OPNI-ban folytatott kutatási feladatokat a Semmelweis Egyetem (SE) vette át, így a prior-programot (az emberre is veszélyes kergemarhakór magyarországi monitorozása) is az SE “fogadta be”.
A szaktárca az ombudsmani megállapítások több pontjával sem ért egyet, például úgy véli, a biztosi jelentés nem veszi figyelembe, hogy a fővárosi lakosság egészségügyi ellátásának megszervezésében nem az a legfontosabb körülmény, hogy a beteg Pesten vagy Budán lakik. Sokkal inkább az, hogy a főváros egész területén elérhető az adekvát ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.
