Belföld

Tanárverés: diákcsíny vagy bűncselekmény?

admin
admin

2008. 03. 28. 07:08

A diákok által elkövetett erőszak számszerűen nem nőtt, ám az utóbbi időben egyre nagyobb publicitást kap. A főváros és a szaktárca szakértői bizottság felállításával keresne megoldást. Az oktatási jogok biztosa szerint a bűnt elkövető gyereket meg kell büntetni, de fel kell tárni a motivációját is.

Az elmúlt időszak diákok által elkövetett erőszakos cselekményeit követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke indítványozta a tanárok elleni atrocitások és az iskolai agresszió kérdésének napirendre tűzését a parlament oktatási bizottságának. Hiller István oktatási miniszter is szakértői bizottságot hozott létre a megoldás keresésére. Korábban pedig a főváros állított fel hasonló céllal testületet.

Az oktatási jogok biztosa szerint ez jó megoldás: fel kell térképezni, mi a valós helyzet, máshol hogyan kezelik a kérdést, illetve a már meglévő magyarországi tapasztalatokat is elemezni kell. Aáry-Tamás Lajos úgy véli, különböző szakértőknek – elsősorban gyerekpszichológusoknak, a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak, kriminológusoknak, rendőröknek, családsegítőknek, börtönparancsnokoknak – kellene helyi szinten egymásra találniuk a tanárokkal.

Meg kell kapniuk a büntetést

„A tanárok ezekben az esetekben úgy érzik, eszköztelenek. Ám úgy gondolom, nem nekik kell több eszközt adni, hanem a felsoroltak eszközeit kell a pedagógusok szolgálatába állítani” – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos a FigyelőNetnek. Hozzátette: ki kell deríteni, mi az oka az agressziónak.

Az oktatási ombudsman szerint az érintett iskolában alapos vizsgálattal kell feltárni, ki a tettes, és a jogszabályban megengedett keretek között meg kell büntetni. „Ha büntetés nélkül maradna, az felhívás lenne keringőre” – fogalmazott a biztos. Hozzátette: ha egy gyerek felnőttet vagy egy diáktársát bántja, akkor fegyelmi büntetést kaphat vagy másik iskolába helyezhetik át, amíg tanköteles korú. Ha azonban már betöltötte a 16. életévét, ki is zárhatják az iskolából.

Mivel 14 éves kor felett a fiatalkorúak is büntethetők, ha bűncselekményt követ el – tettleges becsületsértést, vagy a tanárverés esetében például közszolgálatot teljesítő személy elleni erőszakot – a büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell. Aáry-Tamás Lajos azt javasolja az iskoláknak, ezekben az esetekben meg kell indítani az eljárást a diák ellen.

Egyre agresszívebb gyerekek?

Egy 17 éves kaposvári szakiskolás diáklány egyik tanárát durván becsmérelte, lekurvázta, egy másik tanárát leköpte, a diáktársait pedig rendszeresen terrorizálja; a tanárok tehetetlenek, a szülők együttműködésére nem számíthatnak, s köti őket a 18 éves tankötelezettség is – számolt be a történtekről a Somogyi Hírlap, igazolva, nem egyedi eset a napokban országos felháborodást kiváltó, a tanárát lökdöső, rugdosó fővárosi diák tette.

A Blikk pénteken egy mobiltelefonnal készített videó alapján számolt be arról, hogy egy VIII. kerületi középiskola 16 éves diákja fizikaóra alatt odament tanárához, belerúgott, lökdöste és egy fém csapteleppel fenyegette. A tanárt annyira megviselte az eset, hogy benyújtotta felmondását, s jelenleg idegszanatóriumban kezelik.

Az iskola igazgatónője szerint a diákot nem durvasága, hanem exhibicionizmusa motiválta. Szerinte a fizikatanár hibás abban, hogy nem tudott fegyelmet tartani az osztályban, így ő „az első számú felelős”, bár igaz, hogy „a gyereknek nincs joga átvenni a hatalmat”, és ez nem menti a gyerek bűnét.

Egy héttel korábban a Nógrád megyei Őrhalomban egy iskolaigazgatót vert meg, sőt fojtogatott egy házaspár, akik azon háborodtak fel, hogy fegyelmezetlenül viselkedő lányukat a pedagógus elültette a helyéről.

Az iskolai agresszió nem újkeletű probléma. 2004-ben például egy kunmadarasi általános iskolás diák azért fojtogatta tanárát, mert az rendreutasította őt, 2005-ben egy 13 éves fiú ütötte meg tanárnőjét, míg tavaly kilenc- és tizenegy éves gyerekek támadtak pedagógusra egy Miskolchoz közeli település általános iskolájában. Az egyik gyerek a tanárnő lábát megrúgta, a másik fadarabbal püfölte, és egy iskolatáskát is hozzávágtak.

Egymást is bántják

Év elején több, gyerekek által elkövetett bűncselekményre is fény derült. A legnagyobb visszhangot a 18 éves társát agyonverő fiú esete váltotta ki, de az a videó is nagy felháborodást keltett, amelyen egy fiút osztálytársai vernek meg az osztályteremben.

Tavaly novemberben egy 14 éves lányt vertek meg kegyetlenül társai Kecskeméten. Ezen esetek okán februárban megkezdte működését Budapesten az iskolai erőszak elleni munkacsoport, melynek tagjai között van Bilkei Pál kriminálpszichológus, Gádoros Júlia gyermekpszichiáter, Jármi Tibor, a BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője, Molnár László, a TEGYESZ igazgatója, valamint Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás gyermekpszichológusok.

A Demszky Gábor javaslatára létrehozott testület legfőbb feladata az iskolai erőszak főváros-specifikus problématérképének elkészítése és az iskolák által is használható megelőző program elkészítése. A főpolgármester az előterjesztésében arról írt, hogy a főváros hosszú távú programot kezdene az iskolai agresszió minden formájának megfékezésére. Erre ötmillió forintot különített el a közgyűlés.

—-Nem emelkedett az esetek száma—-

Gádoros Júlia, a Vadaskert Kórház igazgató-főorvosa, a testület tagja februárban nyilatkozott a FigyelőNetnek. Mint mondta, fő céljuk az, hogy a pedagógusok új szemlélettel kezeljék az iskolán belüli agressziót, ebben próbálnak segíteni nekik, és abban, hogy kritikus helyzetben merjenek és tudjanak kitől segítséget kérni.

Sok iskolában azonban szégyellik azokat az eseteket, amikor egy diák bántalmaz egy tanárt, ezért ezeket nem is jelentik. Lapunk kérdésére a szakértő elmondta azt is, hogy – bár egyre több esetről hallani – az elkövetők száma papíron nem emelkedett.

Nem csak a tanár a hibás

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke, Tóth József szerdán közölte, hogy a tömörülés visszautasít minden olyan vádat, ami a brutális tanulói cselekedetekért minden körülmények között a pedagógusokat teszi felelőssé. Úgy gondolják, hogy a diákok magatartásáért, szorgalmáért, teljesítményéért a család, az iskola és a társadalom egyaránt felelős – írja állásfoglalásában.

A gyerekek agressziójáért szokás hibáztatni a véres filmeket, videojátékokat is. Herczog Mária szociológus szerint ezekre az amúgy is érzelmileg bajban lévő gyerekek reagálnak erőszakkal, és éppen ők azok, akik leginkább érdeklődnek irántuk. Korábbi írásunkban is olvasható véleménye szerint a mérhetetlen intolerancia, a szeretet és elfogadás, valamint a másik tiszteletének hiánya a nagypolitikában, a helyi közösségekben is tetten érhető: semmi sem indokolja tehát, hogy a gyerekek másként viselkedjenek.

Amikor a család is „besegít”

Több olyan esetről is lehetett hallani, melynek erőszakos szereplői roma gyerekek – és esetenként családtagjaik – voltak. Münnich Iván agressziókutató lát némi rációt abban, hogy a gazdaságilag elmaradottabb térségekben gyakoribb a tanárra támadó felháborodott szülő.

„Ahol sok a hátrányos helyzetű ember, ahol magas a munkanélküliség, ott eredendően magas az indulati feszültség, állandó az agresszív késztetés is, és korántsem biztos, hogy ezt mindenki ugyanúgy képes kontrollálni” – nyilatkozta lapunknak tavaly a szakértő.

Herczog Mária fontosnak tartja a család és az iskola hatékonyabb együttműködését, hogy jó példát mutassanak a gyerekeknek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

szent-korona(1)(1)(430x286).jpg (szent korona)

Négyezer milliárdot fizetett a Szent Koronáért

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

(L to R) Members of "Generation Basic Income" Daniel Haeni, Pola Rapatt, Marilola Wili and Che Wagner pose with eight million coins of Swiss five-cent in a vault on December 3, 2013 in Basel, inside a bank safe that will both go on sale on a luxury website. The 15 tons coins were dumped by a truck last october in front of the Swiss house of Parliament in a symbolic gesture when the activists submitted over 130,000 signatures to organize a nationwide referendum guaranteeing all Swiss nationals a basic income of CHF 2,500 a month (2,700 USD). AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.