Belföld

Gyurcsány ’68 örökösének tekinti magát

Az 1968-ban elindult gazdasági reform kihívásai sok tekintetben azonosak a mostaniakkal - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 85 éves Nyers Rezső születésnapi köszöntésén.

„Az, amivel az a reform szembenézett az sok tekintetben hasonló azzal, amivel most szembenézünk” – fogalmazott a kormányfő hozzátéve, hogy „ma pedig mi vagyunk a ’68-asok”. A gazdasági reformok idején nehéz volt elfogadtatni az emberekkel, hogy aki többet dolgozik, jobban teljesít, az többet érdemel. Úgy vélte, 1968-hoz hasonlóan a mostani folyamatokban is az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy milyen tempóval nyúlunk hozzá a megszokott dolgokhoz. Az elmúlt hetek e tekintetben kijózanító tanulsággal szolgáltak – mondta.

Nyers Rezső az MSZP 18. születésnapján 2007 októberében (fotó: MTI)

Nyers Rezső az MSZP 18. születésnapján 2007 októberében (fotó: MTI)

A miniszterelnök szerint, ha nem lett volna a csehszlovákiai szovjet bevonulás és az 1968-as diáklázadások, akkor a magyar gazdasági reform kerülhetne a történelemkönyvek fő helyére. Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója köszöntő beszédében kiemelte: Nyers Rezső nevéhez nemcsak a gazdasági reform köthető, hanem a „demokratikus szocializmus” kialakítása is.

A beszédében a 85 éves Nyers Rezsőt elvtársnak nevező Bauer Tamás közgazdász, volt liberális parlamenti képviselő leszögezte: az egykori MSZMP-nek és az MSZP-nek is az a sajátossága, hogy egyszerre volt és van jelen a reformirányzat, valamint az ortodox populista-etatista irányzat, és a helyzettől függ, melyik kerül előtérbe. A reform általában akkor, ha nagy a baj – jegyezte meg.

A szűk körben megtartott köszöntőn többek között részt vett Szili Katalin házelnök, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető, Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár is. A magyar gazdasági reform atyjaként ismert Nyers Rezső március 21-én lesz 85 éves.

A közgazdász a második világháború után került politikai pályára, a törvényhozás munkájában 1998-ig vett részt. Neve az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai titkáraként fonódott össze a gazdasági reformmal. A reform megtorpanása után száműzték a vezetésből, a tudományos életbe vonult vissza. 1989-90-ben a Magyar Szocialista Párt első elnöke volt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik