Nem is a hétvégi népszavazás eredménye, hanem annak sajátos kommunikációja váltotta ki az első miniválságot a kormánykoalícióban. Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár lemondását ugyanis azután is követelik szocialista parlamenti képviselők, hogy a szabad demokrata politikus még hétfőn telefonon kért elnézést a miniszterelnöktől, s közleményben tudatta: sajnálja a történteket. Nevezetesen azt, hogy mialatt Gyurcsány Ferenc a televízióban úgy értelmezte a népszavazás üzenetét, hogy az emberek azt mondták, nem akarnak 300 forintot fizetni vizitdíjként, akkor Horn – a Hír TV felvétele szerint – Kóka János pártelnökhöz fordulva így szólt: „Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p…ba!” Ezt megelőzően kormányfő mögött álló szocialista vezetőkre – a párt elnökségi tagjaira és miniszterekre – mutatva, megjegyezte: „Ez kemény, ez aztán a kemény csapat.”
De az MSZP soraiban Demszky Gábor azon nyilatkozatát is zokon vették, amely szerint az a 600 ezer „nem”, amelyet a kormánypártok kaptak, jórészt a liberálisoknak köszönhető. „Felháborító egy egyszázalékos párt részéről azt állítani, ők söpörték be a kormányoldalt támogató szavazatokat” – jelentették ki többen is a Figyelőnek.
A szocialisták előre menekülnének
A koalíciós partnerre zúduló harag a totális vereség okozta döbbenetet váltotta fel. A szocialistákat sokkolta mind a magas szavazási hajlandóság, mind pedig az igenek elsöprő aránya. Az MSZP-s képviselők – ellentétben a kormányfővel – maguk között elismerték, nem pusztán a három kérdésről szólt a népszavazás: a kabinet politikájáról mondtak ítéletet a választók. Ezért az MSZP-ből sokan már előremenekülnének.
A hétfői frakcióülésen többen felvetették, nem kellene bevárni, amíg a köztársasági elnök kitűzi az Albert-házaspár kezdeményezése kapcsán a többpénztáras egészségbiztosítási rendszer bevezetésének megakadályozását célzó újabb népszavazás időpontját, mert akkor a koalíció a mostaninál is nagyobb vereséget szenvedhet el. „Az MSZP elnöksége az elkövetkező napokban foglalkozik a kérdéssel – már csak a párt maradék bázisának megmentése érdekében is, mert presztízsről már régóta nem beszélhetünk” – fogalmazott egy szocialista honatya lapunknak.
Horváth Ágnes, szabad demokrata egészségügyi miniszter mindenesetre hétfőn még azt fejtegette, hogy a többpénztáras modell ismertetésére a szeptemberi népszavazásig lényegesen több pénzt költenek, mint eddig bármelyik reform elfogadtatására. Mindez azt vetíti előre, hogy a kérdésben újraindul a koalíciós huzavona.
Még nem menesztenék a kormányfőt
Az országgyűlési képviselők azonban egyelőre nem szorgalmazzák Gyurcsány Ferenc menesztését. Ez még a március 29-i, a népszavazást értékelő országos értekezleten sem várható, értesült lapunk. Újra érvényesül ugyanis a „külső veszély reorganizációs szerepe”, vagyis összezár a párt.
Másrészt nincs az az önjelölt pártkorifeus, aki ebben a népszerűtlen helyzetben szívesen ülne a kormányfői székbe, miközben a kormány esetleges összeomlását követő előrehozott választások sokak országgyűlési képviselői helyét veszélyeztetné.
Fogy a levegő
Gyurcsány mozgástere azonban mindenképpen szűkülni fog – prognosztizálták többen is. Sem az elnökség, sem a frakció, sem pedig az MSZP tagsága nem engedi tovább, hogy a miniszterelnök és egy szűk „mag” (többek között Szilvásy György titkosszolgálati miniszter, Veres János pénzügyminiszter, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Keszthelyi András politikai főtanácsadó) hozza meg a jövőben az ország gazdaságpolitikáját érintő döntéseket.
Erősödnek a párton belül azok a hangok is, amelyek többpárti, szakmai egyezségeket sürgetnek az adó- és járulékcsökkentő programról, valamint az egészségügyi, a felsőoktatási és a közigazgatási reform folytatásának irányáról.
Medgyessy sorsa vár Gyurcsányra?
A népszavazást követő napon azért a rövid távú változatlanság mellett olyan vélemények is megfogalmazódtak koalíciós berkekben, hogy a kormányfő hónapjai meg vannak számlálva. Ennek első lépéseként kettéválasztanák a miniszterelnöki és a pártelnöki posztot.
A lehetséges forgatókönyvek egyike szerint a 2009-es európai parlamenti választásokat követően a jelenlegi miniszterelnök Medgyessy Péter sorsára jut, s a kormányzást is más veszi át. Új nevek azonban egyelőre nincsenek, változatlanul Kiss Pétert kancelláriaminisztert emlegetik a legtöbben. Az MSZP-n belül kisebb érdekcsoportok lobbiznak ugyan Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Szili Katalin házelnök pártvezérré emelése érdekében, sőt a mostanában politikailag feltámadt Baja Ferenc államtitkár és Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter nagyobb szerepvállalása (legalább miniszteri kinevezése) mellett is.
„Biztos viszont, hogy akár Gyurcsány folytatja a kormányzást, akár más, a koalíció ebben a ciklusban nem fog ajándékot előhúzni a hátsó zsebéből, hogy emelkedjen a népszerűsége. Elkötelezett a párt a reformok mellett” – érvelt lapunknak az MSZP egyik gazdaságpolitikai szakértője. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy egyre többen érvelnek a népszavazás által érintett egészségügyi és felsőoktatási intézmények megsegítése mellett. „Csekély összegről van szó 2008-at illetően, mindössze 23 milliárd forintról, amelynek meg lehet találni a forrását” – húzták alá a Figyelőnek többen is.
(További részleteket a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)
