A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve, döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő “besorozás” nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével. Az ügyészség szerint az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére.
Rendezett sorokban – KÉPGALÉRIA (fotó: MTI)
A per különösen nagy érdeklődést váltott ki. A bíróság épülete előtt mintegy száz egyenruhás gárdista és szimpatizáns várakozott a szakadó esőben, őket mintegy kéttucatnyi egyenruhás rendőr figyelte. A Magyar Gárda több tagja megpróbálta megakadályozni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselői is bejussanak a tárgyalóterembe. A majdnem verekedésig fajuló összetűzést a rendőrök akadályozták meg.
A Fővárosi Bíróság főbejáratát a rendőrség fémkordonokkal zárta le. A tárgyalás végéig az épületen kívül a rendőrök többször igazoltatták az épületbe bejutni szándékozó gárdistákat, velük szimpatizáló fekete ruhás, bakancsos, bomberdzsekis férfiakat.
Soron kívül tárgyalták
A Magyar Gárda feloszlatására irányuló keresetet még decemberben a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya nyújtotta be. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda álláspontjuk szerint az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét és a december 9-i, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulását követően döntött a feloszlatás kezdeményezéséről. (A Magyar Gárda 260 tagja akkor annak ellenére megjelent az eseményen, hogy a település polgármestere, megváltoztatva korábbi álláspontját, visszavonta a területfoglalási engedélyt).
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter – mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja – február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli tárgyalását.
Az OCÖ hetvenezer aláírást gyűjtött
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közel hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Gárda ellen, az íveket Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek adták át.
Az OCÖ a petícióhoz való csatlakozásra szólította föl levélben valamennyi közjogi méltóságot, a parlamenti pártok elnökeit és frakcióinak vezetőit. Továbbá kérte őket, tegyenek meg mindent azért, hogy „megszülessen az a törvény, amely megtiltja félkatonai szervezetek megalakulását és működését”. Az aláírásgyűjtő íven a következő szöveg szerepelt: „támogatom, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a társadalmi szervezeteknek és politikai pártoknak katonai szervezettségű, vagy fegyveres erőszakszervezetre irányuló tulajdonságokkal rendelkező csoportosulások létrehozását, működtetését és támogatását, a politikai, társadalmi szervezetek tagjait a törvény tiltsa le egyenruha, formaruha viselésétől, tevékenységük során a fegyveres erőszakszervezetekre jellemző tulajdonságok gyakorlásától”.
Nyolc hónapja jegyezték be
A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a „nemzeti önvédelem kereteinek” megteremtése. Vona Gábor szerint a szervezet feladatai a “polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás”, valamint “a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”. A fizikai felkészítés kapcsán az önvédelmi sportok alapos ismeretét és a lőfegyverek kezelésének megismerését is megnevezték.
A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban, a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét. Az eskü után a gárdistáknak az okleveleket Für Lajos, az Antall- és a Boross-kormány honvédelmi minisztere adta át. Október 21-én hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda, a budapesti Hősök terén rendezett eskütételen felolvasták Wittner Mária köszöntő levelét, amelyben a gárdistákat az 1956-os forradalom méltó örököseinek nevezte.
A Magyar Gárda tagjai “magánemberként” vettek részt december 14-én, pénteken a Pest megyei Kerepesen tartott demonstráción, amelyet helyi civilek “Az élhetőbb iskoláért” címszó alatt rendeztek. Egyenruhás osztag vonult fel december 15-én a szabolcsi Érpatakon; a helyi cigány kisebbségi önkormányzat ellentüntetést szervezett.
Már az alapítók sem értenek egyet
A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban és az Európai Parlamentben is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök is.
Március 10-én, hétfőn a Jobbik három alapítója jelentette be, hogy kilép a pártból. Kovács Dávid a párt alapító elnöke, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke azzal indokolták döntésüket, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakulását.
