Belföld

Sólyom proaktív külpolitikát akar

Sólyom László köztársasági elnök augusztus huszadiki, beiktatását követő első nyilvános beszédében a határon túli magyarok helyzetének ésszerű rendezéséről, valamint egy új társadalmi egyensúly szükségességéről beszélt.

Új egyensúlyra van szükség az alkalmazkodás és a kezdeményezés között – jelentette ki Sólyom László augusztus 20-a alkalmából elmondott ünnepi beszédében.


Sólyom László köztársasági elnök beiktatását követő első nyilvános beszéde szerint új egyensúlyra van szükség egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között.


Sólyom szerint jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám a megváltozott helyzetben is érvényes Szent István példája. Ugyanis az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban.


Proaktív külpolitika


Ezért nem úgy kell tekintenünk az Európai Unióra, mint egy távoli hatalomra, amely jól-rosszul megérti a problémáinkat, és szerencsés esetben a javunkra dönt és támogatást ad. Helyette az ország legyen tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom. Vagyis van beleszólása abba, mi történik az unióban.


Ugyanakkor az államfő szerint az Európai Unió döntéshozatala nem eléggé demokratikus, de használni kell az itthoni demokráciát annak meghatározására, hogy mit képviseljünk Brüsszelben.


Az államfő kétségét fejezte ki afelől, hogy elegendő-e, hogy az Országgyűlés csupán tájékoztatást kap a kormánytól, és nem baj-e, hogy a magyar érdekképviseletek, civil szervezetek oly kevéssé hallatják hangjukat európai ügyekben. Ugyanis nemzetközi kérdésekben nem csak alkalmazkodni. Szerinte azt is meg kell tanulni az államalapítótól, hogy Magyarország képes önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban. “Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (…) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!” – mondta Sólyom László.


Határon túliakhoz is szólt az elnök


Szerinte a jogban is vannak felfedezések, köztük olyanok, amelyek a magyar nemzet országhatárokkal szétszabdaltságára válaszul születtek. A nemzetközi elismerés útján vannak az anyaországnak a határon túli nemzetrészek azonosságának fenntartásához fűződő jogai. Ugyanakkor a határon túli magyarok problémája nemcsak jogi kérdés – tette hozzá Solyóm. “Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk” – fejtette ki Sólyom László.


Fontos érték az emberi jog


Sólyom az emberi jogok problémályával folytatta. Szerinte érvényesülésük Magyarországon olyan kincs, amelyet őrizni kell. Ugyanis a kitágult világ megteremtette az olyan globális veszélyeket, mint például a terrorizmus. Ez ellen fellépni minden országnak joga és kötelessége, ez azonban nem eredményezheti a szabadságjogok szükségesnél nagyobb mértékű korlátozását. Az önvédelem és a jogok megőrzése között olyan új egyensúlyt kell teremteni, amely nem megy túl a valóban szükséges és a védekezésre alkalmas megszorításokon, és “az önbecsüléshez az is hozzátartozik, hogy kiállunk jogainkért és megvédjük azokat” – mondta a köztársasági elnök.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.