Nem mindennapi „versenyzőpáros” hozta lázba múlt pénteken az autósportot kedvelő publikumot Esztergomban. A vadonatúj fejlesztésű, csinos kisautó vezetőülésében a langaléta Gyurcsány Ferenc kuporgott, a navigátori székben – jóval kényelmesebben – Szuzuki Oszamu, a Suzuki Motor Corp. elnöke ült. A taps azonban nem elsősorban a VIP párosnak, hanem inkább a kocsinak, az új Suzuki Swiftnek szólt, amellyel a Gyurcsány-Szuzuki-duó egyenesen a gyártószalagról startolva megtette az alig 10 méteres távot.
A Magyar Suzuki Rt. történetében új fejezetet nyit ez a néhány méter, első látványos eredményeként a két éve elkezdődött több mint százmilliárd forintos fejlesztésnek. Ebből a tavalyi beruházási érték 60 milliárd forintot tett ki. Az évi gyártási kapacitás 90 ezer darabról 200 ezer darabra nőtt, 2006-ig pedig a termelés ténylegesen is eléri ezt az értéket. Korszerűsítették a festőüzemet, több mint 250 új hegesztőrobotot telepítettek, és az új Swift szerelősora is elkészült. A fejlesztések nyomán 700 új munkahely született. A beruházások egyébként 2005-ben is folytatódnak, az idén további mintegy 50 milliárd forintot fordítanak a gyártókapacitás bővítésére, technológiai és modellfejlesztésekre.
Újabb generáció
Invesztál az Audi is: az elmúlt évben megvalósult 250 millió eurós (mintegy 62 milliárd forintos) fejlesztés után az idén további 200 millió eurónyi ráfordítás következik elsősorban a motorgyári termékpaletta gyarapítására és a TT sportkocsik újabb generációja 2006-ban induló sorozatgyártásának előkészítésére.
A napokban több elektronikai gyártó is látványos fejlesztéseket jelentett be. A Nokia már több mint egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy – 12 milliárd forint értékű beruházás keretében – megduplázza a komáromi mobiltelefon-összeszerelő üzem kapacitását (Figyelő, 2004/5. szám); az üzemet a múlt héten adták át. Emellett a legnagyobb szerződéses gyártók közé tartozó (nagy elektronikai márkanevek számára készülékeket előállító), szintén finn központú Elcoteq (Figyelő, 2004/50. szám) sem gondolta újra expanziós stratégiáját: 2008-ig mintegy 13 milliárd forintos invesztícióval bővíti pécsi elektronikai összeszerelő üzemét. Február első hetében e mellett még az Elcoteqhez hasonló elektronikai összeszerelő vállalkozás, az amerikai székhelyű Jabil Circuit döntött közel 4 milliárdos szervizközpont-fejlesztésről Szombathelyen.
Nem újak
A most bejelentett fejlesztésekkel egyébként Magyarország az Európai Unió mobiltelefon-összeszerelő „nagyhatalma” lett. A Figyelő úgy tudja, hogy a Balda AG tavalyi veszprémi megjelenése és az említett bővítések után minden 10, uniós országban eladott mobilból már 7 (!) darabot Magyarországon szerelnek össze. Szakértői becslések szerint ez annyit jelenthet, hogy tavaly hozzávetőleg 70-80 millió darab mobiltelefont gyártottak, vagy végszereltek nálunk. (Ebben a számban már benne vannak azok a Kínában készült, úgynevezett „üres” telefonok is, amelyeknek csupán a szoftvereit konfigurálják az itteni üzemekben, és Magyarországon kapják meg végső csomagolásukat.)
Ezek a gyárak elsősorban a futószalag melletti, alacsonyabb képzettségű hazai munkaerőt tudják felszívni. Természetesen a kedvező munkaerő-piaci adottságokat, vagyis a termelékenységhez képest viszonylag alacsony munkabéreket az elmúlt hét bejelentései is sorra visszhangozták. Az is világos ugyanakkor, hogy például a kínai vagy a román munkaerő még kedvezőbb költségei nagy elszívó hatást gyakorolhatnak ezekre a cégekre. „Vannak ilyen gyárbezárással kapcsolatos félelmeim, ugyanakkor a szerkezetátalakítás azzal is jár, hogy a magasabban képzett magyar munkaerő egyre kedvezőbb helyzetbe kerül” – mondja Garamhegyi Ábel.
Fókuszálás
Nem végleges jegybanki adatok szerint tavaly összesen 4,0-4,5 milliárd euró külföldi működő tőke áramlott az országba, s mintegy 900 millió euró távozott. „Elégedettek sosem lehetünk, hiszen a tőkebeáramlásnak számunkra nincs felső határa, a számok azonban jónak mondhatók, ha figyelembe vesszük, hogy 2004-ben nem volt igazi nagyvállalati privatizáció” – értékeli az összegeket a helyettes államtitkár. A GKM-ben a befektetésösztönző stratégiát földrajzi és ágazati értelemben is szűkítették. Nyitnak egyrészt Kína és Japán, továbbá az Egyesült Államok felé, az unióból pedig most már kis- és közepes vállalatokat szeretnének behozni Magyarországra.
Az ágazatok közül a divatos „tudásintenzív” szegmenseket látnák a legszívesebben, elsősorban a biotechnológiai és szoftveres cégeket, illetve a logisztikai és regionális szolgáltató központokat. Új elemként a környezeti ipart emelték be a stratégiailag fontos ágazatok közé, elsősorban a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrásokkal összefüggő beruházások idecsábításában látnak fantáziát. Emellett erősíteni kívánják a járműgyártás pozícióit is.
