A rossz gazdasági körülményeket és a nagymértékű szerb bevándorlás miatt felborult etnikai egyensúlyt vádolta a vajdasági magyarellenes incidensekért Doris Pack, az Európai Parlament vizsgálóbizottságának vezetője, aki kedden tett jelentést a misszió múlt hét végi munkájáról. Egy másik jelentés az EU-külügyminiszterek elé került.
Etnikai természetű, nem szervezett akciók
A misszió vezetője, a német néppárti politikus, Doris Pack keddi szóbeli beszámolójában a külügyi bizottság előtt azt mondta, hogy találkozóikból minden kétséget kizáróan kiderült: sor került incidensekre, sírgyalázásokra, falfirkálásokra és verésekre is, és azok egyértelműen etnikai természetűek. Úgy érezte azonban, hogy nem szervezett akciókról van szó.
Az ötfős EP-vizsgálóbizottság
péntektől hétfőig volt a Vajdaságban, ahol a képviselők – köztük az európai néppárti Becsey Zsolt és a szocialista Hegyi Gyula – beszéltek a magyarellenes incidensek áldozataival, helyi vezetőkkel, civil szervezetek képviselőivel és a hatóságokkal. Belgrádban fogadta őket a belügyminiszter, a miniszterelnök és a köztársasági elnök. A vizsgálóbizottság kiküldéséről az EP még tavaly ősszel döntött, magyar nyomásra.
A bizottság két héten belül írásbeli jelentést készít, amit az EP külügyi bizottsága elé terjeszt, ajánlásokkal együtt. Ez a későbbi, Szerbiával foglalkozó jelentések alapjául szolgálhat, és képviselői értékelések szerint így segíthet Belgrád európai törekvéseinek elbírálásában, valamint a vajdasági események további figyelemmel követésében.
Doris Pack úgy vélte ugyanakkor, hogy a tartományi önkormányzatban volna hajlandóság a helyzet javítására, míg helyi szinten, ahol gyakran radikális polgármestereket választottak meg, gyakran „tovább él a milosevici gondolat”. A képviselő nemzeti szinten is látott szándékot: úgy vélte, hogy a Belgrád által nemrég létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács nem látszatszervezet és még végezhet hatékony munkát. Pack rámutatott az összefüggésre a koszovói helyzettel: amikor abban a tartományban etnikai villongások vannak, mint voltak tavaly márciusban és a választások alatt, akkor a Vajdaságban is több a mozgolódás. Kritizálta a médiát is: mint mondta, egyik oldal sem tanúsít túl nagy önmérsékletet, bár különösen a szerb sajtó borzalmas.
Hatásköri probléma
A programot jórészt megszervező Becsey Zsolt saját értékelésében kiemelte, hogy a rendőrség és az ügyészség nem kezeli elég jól a problémákat, részben azért, mert a verekedéseket, a garázdaságot igen nehéz etnikai alapon megközelíteni. Probléma az is, hogy a helyi rendőrség nagyon távol áll az ottani emberektől, a kisebbségek nincsenek benne képviselve, az önkormányzatnak pedig semmi hatásköre nincsen felette, mert minden Belgrádba van központosítva. Pack szerint a rendőrség egyszerűen „lusta”, nem érzi a helyzet komolyságát, és semmi esetre sem elég hatékony. Baj, hogy a rendőrök közt nincsenek magyarok, csak szerbek, ők pedig nem beszélnek magyarul, és ez nem is igen fog változni, amíg a képzési nyelv kizárólag szerb és a fizetések ilyen alacsonyak – tette hozzá.
A tagállamok értékelése óvatos
Közben az EU a tagállamok kormányait képviselő Tanácsban lezárult a Vajdaság-ügy. Január 19-án elkészült az úgynevezett második HOMS-jelentés: ezt a tagállamok belgrádi nagykövetségeinek vezetői készítették a Tanács tavalyi felszólítására a vajdasági helyzetről. A Bruxinfo birtokába került, elvileg nem nyilvános jelentés elég óvatosan fogalmaz.
Elismeri, hogy számos „incidensre” került sor 2003-ban és 2004-ben, de rámutat, hogy számuk azóta csökkent, konkrétan fizikai erőszakra ritkán került sor, és nem minden esetet lehet etnikai jellegűnek tekinteni. Azt mondja, hogy az őszi szerbiai választási kampány lezárultával és a szerb kormány egyes lépéseit – konkrétan a Nemzeti Kisebbségi Tanács felállítását – követően az incidensek sűrűsége és száma „drámaian csökkent”.
A jelentés szintén az etnikai egyensúly felborulását és a rossz gazdasági helyzetet nevezi a fő háttéroknak, és különösen nagy felelősséget hárít a rendőrségre és az ügyészségre, amelyek szerinte elégtelenül reagálnak. Szintén vádolja a sajtót (szerb hisztériakeltés) és az oktatási rendszert (nem tanít toleranciára). De összességében a jelenlegi Szerbia-politika folytatását tanácsolja az Európai Uniónak (az ország gazdasági és politikai integrációja az uniós szomszédságpolitika és a balkáni politikák keretein belül). Egyúttal leszögezi: a felelősség elsősorban a szerb hatóságoké.
Somogyi Ferenc külügyminiszter a hétfői külügyi találkozót követően újságíróknak elmondta, hogy a Huszonötök „tudomásul vették” a HOMS-jelentést. Mint fogalmazott, Budapest úgy gondolja, ez pozitív hatással lehet és van a szerb kormány politikájára. Emlékeztetett, hogy nemrég Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter is elismerte: a felelőtlen elemek akciói, az etnikai viszálykeltési kísérletek nem érdekei Szerbiának sem.
